Archívum

A délelőtt Várnainé Balogh Beáta gasztronómiai foglalkozásával kezdődött, amelyből megtudhattuk, hogyan étkeztek eleink az őskorban, mi került a bőven terített asztalokra az ókori Hellászban és Rómában, illetve a középkor embere mivel fűszerezte étkeit – paprika híján. A gasztronómiai kuriózumok olykor étvágygerjesztő, máskor épp ellenkező hatást váltottak ki a hallgatóságból. Érdemes volt figyelni, mert többek között elhangzott, hogy: a görögök 70 féle kenyeret ismertek, már a rómaiak is fogyasztottak „energiaitalt”, amit poskának neveztek, illetve Mátyás király feleségének, Beatrix királynénak köszönhetően honosodott meg a fagylalt Magyarországon. Végül arról is szó esett, hogy melyek voltak egyes koronás fők kedvenc étkei. Katalin cárné szerette a tokaji aszút, Mária Terézia nem vetette meg a kappanlevest és a sült halat, legkisebb leánya pedig az aprócska fánkért lelkesedett. I. Ferenc József a császármorzsa névadójává vált, míg neje, Erzsébet királyné (Sisi) a szigorú diétát félretéve néha bizony habzsolta az eperlekváros péksüteményt, a fagylaltot és a csokoládét.

Az előadást követően a táborozók Schmidtné Vinczi Réka vezetésével megtekintették a Savaria Múzeum Sisi – feketén-fehéren című időszaki kiállítását. Réka először kulcsszavakat adott a csapatoknak, amelyek mélyebb jelentést nyertek a kiállításban nézelődve, majd pedig öt, Erzsébet királynéra vonatkozó kérdésre kellett választ adniuk.

Még ebéd előtti programként a szombathelyi püspöki palotában dr. Székely János megyés püspök úr fogadta a táborozókat. Röviden bemutatta a püspökvár történetét, beszélt a város római kori örökségéről és megemlékezett boldog Brenner János vértanúról, illetve felidézte utolsó királyunk, IV. Károly szombathelyi tartózkodásának körülményeit is. Az épületben tett séta során felhívta a figyelmet a díszterem falfestményeire, Franz Anton Maulbertsch (1724–1796) alkotásaira, amelyek Savaria történetének jelentős eseményeit elevenítik fel. A püspök úr beszélt arról a bravúros restaurátori megoldásról, amelynek köszönhetően a terem mennyezete megmenekült a pusztulástól. A Mikes-teremben az irgalmas szamaritánus történetére emlékeztette a gyerekeket, majd a Szent Pál-terem következett, amelynek falait körös-körül lambériába foglalt nagyméretű olajfestmények: Dorffmaister István alkotásai díszítik. Betekinthettek a gyerekek a könyvtárszoba titkos ajtaján, majd jövetelük célja, IV. Károly valószínűsíthető szálláshelye következett. Ezt követően dr. Kiss Gábor régész és Varga Péter vezette tovább a gyerekeket. Megtekintették a kápolnát, majd Szily János püspök fogadóterme, a 118 rézmetszetes alkotást felvonultató ún. metszetes szoba következett. Többségük Róma antik és barokk műemlékeit ábrázolja.

Ebéd után a Legyen Ön is milliomos játék újabb 3 körére került sor, majd Foki Éva grafikusművész különleges feladatra, a „Trash art” jegyében való alkotómunkára hívta a gyerekeket. A cél minél monumentálisabb, ötletesebb fejékszer megalkotása volt, a tábor során keletkezett hulladékanyagok felhasználásával. Első hangzásra bizarrnak tűnő ötlet azonban lángra lobbantotta a gyerekek fantáziáját és kibontakoztatta kreativitásukat. A feladat végeztével a csapatok bemutatták egymásnak az elkészült alkotásokat, a díszítések mögöttes jelentéstartalmát.

A tábort Tóth Kálmán a csapatverseny eredmények kihirdetésével és jutalmazással zárta.

Bízunk abban, hogy a táborban szerzett ismeretek, élmények jó emlékként, hosszan elkísérik majd a gyerekeket.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!