ArchÃvum
Drótszamáron a vándoroló népek nyomában
A régésztábor krónikája – 3. rész
2023.09.04
Harmadnap kerékpártúra szerepelt a régésztábori programtervben. A kis csapatot végig verőfényes napsütés, és Takóné Hoós Ildikó kerékpármentésre alkalmas autója kísérte.
Több mint 40 km a Keszthely – Fenékpuszta – Sármellék – Zalavár – Keszthely útvonalon? Teljesítve! Miután a keszthelyi vasútállomásról Fenékpusztáig tartó utat összeszedetten teljesítették a régésztáborosok némi frissítő elfogyasztása után rögtön Zalavár felé vették az irányt. Nem véletlenül jegyezte meg Cserga, hogy
„érdemes ott huzamosabb időt eltölteni”.
A Kis-Balaton ház udvarán a kerékpározásban megpillett teker(g)őket a lelkes régész Ritoók Ágnes fogadta, akitől megismerhették Zalavár (Mosaburg azaz Mocsárvár) történetét. A Frank Birodalom dél-keleti határvidékén található Karoling központ kezdetei 830-as évekre tehetők. Egészen a 9. század végéig virágzó Karoling grófság volt: nemesi udvarházak, illetve szolgálónépek településeit, és közel 3000 fős temetőt tártak fel itt a régészek. Egy bizonyos Pribina nyitrai fejedelem, kapta a mocsaras Várszigetet Németh Lajos karoling uralkodótól hűbérbirtokul. A kereszténység terjesztését a földesúr mellett, a salzburgi érsek is támogatta. 850-ben egy Szűz Máriának szentelt fatemplomot emeltetett, ennek pontos helye ismeretlen. Ellentétben a közelében épült Szent Adorján (Hadrianus) tiszteletére szentelt zarándok templommal, amelynek romjai a mai napig láthatók. Oltára alatt Szent Adorján vértanú földi maradványait helyezték el. A templom oldalhajóinak három kápolnája közt található sírboltokban, a település előkelő családjai leletek örök nyugalomra. A templom harangtornya birodalom szerte híres volt. Érdekes, hogy üvegkészítő műhely működött itt, ahol ólomkeretekbe foglalt ablaküvegeket, üvegkelyheket, füstölőket állítottak elő. A templomtól délre fapaloták álltak.
A helyhez szorosan kötődik Cirill és Metód törtente. A szláv hittérítők 866-ban Pribina fiának, Kocelnek a meghívására érkeztek Mosaburgba. Emléküket nem csak a helyiek ápolják: Zalavár-Várszigetet a mai napig a magyarok, a németek és szlávok egyaránt magukénak érzik. A nap folyamán a táborozók Ritoók Ágnes vezetésével nem csupán a Szent Adorján templom romjait, de egy középkori templom ásatási területét is megtekinthették. Ezt követően pedig a Kis- Balaton házban a térség élővilágát bemutató film és tárlatlátogatás várt rájuk. Erről beszéljenek inkább a képek!
A késődélután ismét két keréken találta a táborozókat: ekkor már a fenékpusztai római kori erőd felfedezésére indultak. A 4. század közepén épült castrumnak, napjainkra csupán alapzata látható. (Egykor impozáns látványáról ITT található 3D-s rekonstrukció.) Északi, déli és nyugati kapujának helye jól körülhatárolható, 12-15 m magas, 1,5 m széles falainak védelmét 44 őrtorony támogatta. A Keszthely nevét adó castrum kereskedelmileg fontos helyen terült el. A római korban kikötő, horreum (gabonatározó) csatlakozott hozzá. Az erőd területén kemencékre is bukkantak. Ezeknek a szarmata betörés idején betöltött „funkciójáról” borzongató történetet mesélt Kiss Gábor régész. Az 5-6. században már kevert lakosság élt itt. A 6. századra pedig ókeresztény bazilika is épült területen, így hát nem véletlen, hogy keresztény sírokra bukkantak a régészek. A bazilika falainak megtekintésével ért véget élményekben bővelkedő utazás, egy vakuvillanásnyi idő múltán már egy másik - nem kevésbé jelentős - frank birodalmi központ: Savaria irányába indultunk. Hogy mit látott 791-ben oda érkezésekor Nagy Károly? Erről a következő cikkben olvashatsz.
Sztelly
