ArchÃvum
Azért a víz az úr
Szombathely vizes kötődései
2023.04.05
A víz világnapját 1992 óta március 22-én tartjuk. Ez alkalommal a múzeumbogár klubban nem élettani, hanem történeti szempontból került folyékony lételemünk a figyelem fókuszába.
Szombathely „vizes kötődéseit” hosszasan lehetne sorolni. Csaknem lehetetlen, hogy minden vonatkozásról szó essék egy klubdélután röpke másfél órájában. Ezért kilenc témával készültek a foglalkozásvezetők: Ágoston Eszter (Sztelly), Schmidtné Vinczi Réka és Tóth Kálmán (Kami).
Gondolatébresztőként először a klubtagok jutottak szóhoz, akik vízhez kötő szólásokat és közmondásokat, irodalmi és művészeti alkotásokat, illetve szabad asszociációkat gyűjtöttek és osztottak meg egymással. Aligha lett volna gátja a gondolatok szabad áramlásának, ha Kami fel nem villantja az első témát, amely a savariai vízvezetékről szólt. A 26–28 km hosszúságú földalatti vezeték a mai Bozsok – Rohonc – Bucsu – Dozmat – Torony – Sé – Olad – útvonalon juttatta el a vizet Savariába. Kami a római kori város fürdőiről is mesélt. Felidézte Ammianus Marcellinus írásából I. Valentinianus esetét a „halálmadárral”. A történetíró szerint a császár savariai tartózkodását rossz előjelek árnyékolták be. Például: „…bagoly szállt a császári fürdőház ormára és gyászdalt énekelt. Noha egymással versenyezve sokan nagy buzgalommal céloztak rá, senkinek sem volt olyan biztos keze, hogy nyíllövéssel vagy kődobással eltalálja.”
A római korban maradva Marcus Aurelius „esőcsodájáról” is hallhattak a jelenlévők. Hol ebben a helyi kötődés? Azt rebesgetik, hogy az esőcsodához Marcus Aurelius egy egyiptomi mágus segítségét kérte, aki Ízisz istennőhöz imádkozott.
Kamitól Sztelly vette át a szót. Feltette a kérdést: Ivott-e már valaki a Kupai kútból? Mert aki ivott, annak józan esze bizony elbujdosott. Aki pedig nem, az nem is igazán szombathelyi. Ördögi csapda! Hiszen e kút vizének elfogyasztása volt elméletileg a szombathelyi polgárrá avatás feltétele. Legalábbis ennek állít emléket a Városháza előtt 1983 óta Kőrösényi Tamás bronzszobra. A „vándorló kútra” vonatkozóan Mayer László A bolondok vizétől a polgárrá avatás szertartásáig. A szombathelyi Kupai kút metamorfózisai a 18–20. században című felettébb szórakoztató írását ajánljuk olvasásra.
Ezután Sztellytől - a várost sújtó számos tűzeset kapcsán - a ferences templom Szent Flórián oltárképéről hallgattak a jelenlévők. Idősebb Dorfmeister István alkotásán az árvizek és tűzvészek ellen védő Szent Flórián zászlós, római katonaruhás alakja látható. Lábánál egy angyal vizet önt a lángokban álló Szombathelyre. Az ábrázolás még a város 1817. április 27-i tűzvész előtti arculatát mutatja.
A rövid történeteket Réka vezetésével elmélyült beszélgetés követte. A klubtagok különböző hívóképek segítségével arról vallottak, hogy mit jelent számukra a megtisztulás. Sok értékes gondolat hangzott el a természet megújulásáról, a szeretetről és az áldozatvállalásról. A diskurzushoz az egykori szombathelyi zsidó rituális fürdők és egy, a Savaria Múzeumban őrzött 14. századi keresztelőtál szolgáltatták az apropót.
A klubdélután kilencedik témája a szilárd halmazállapotú vízhez kötődött volna. A szombathelyi Jégkirálynő történetének megismerésére azonban egy másik alkalommal kerül majd sor.
Sztelly-TK
