Aktuális

A Vasi Múzeumbogár Klub megalapításának 20. évfordulója alkalmából Tóth Kálmán egyleti titkár pódiumbeszélgetésre hívja az egykori klubtagokat, régésztáborosokat. 2024. április 12-én Gacs Szabina foglalt helyet a kerekasztalnál. Vendégünk az arab világról és az iszlám vallás irányzatairól osztott meg érdekes információkat a hallgatósággal.

A beszélgetésvezető egy asztalkendő segítségével „próbára tette” vendége nyelvtudását: a szöveten ugyanis halványzöld arab felirat vehető ki. Szabina könnyedén olvasta el és egészítette ki a szövegtöredéket: al-dzsamáhirijja al-Arabijja al-Líbijja al-Sábijja al-Istirákijja. A textildarab tehát Moammer Kadhafi szocialista Líbiájából származik.

A beszélgetés Szabina múzeumbarát egyleti múltjának felidézésével folytatódott. Szó esett a Savaria karneválok romkerti színdarabjairól (2004–2008), régész- és örökségőr táboros önkéntességről (2014–2019), autóbuszos utazásokról (Erdély: 2011, 2012, 2015; Szepesség: 2013, Délvidék: 2014; Itália: 2016, 2017, 2018; Dél-Csehország, Linz: 2019; Balkán: 2019) és az osztrák, elsősorban a bécsi múzeumokban 2008 óta (2020 kivételével) minden évben eltöltött „hosszú éjszakákról”.

A visszatekintő vetítés után a klubdélután résztvevői Szabina jóvoltából az Egyesült Arab Emírségekből származó teát, iráni datolyát és pirított, sózott dinnyemagot (made in Libanon) kóstolhattak.

A társalgás folytatása során kiderült, hogy vendégünkben a történelem iránti érdeklődést általános iskolai tanára, a 2021 márciusában elhunyt egyleti tagtársunk, Gelle László plántálta el. Eleinte régész szeretett volna lenni, ám a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően érdeklődése az arab világ felé fordult. A felvetődő kérdésektől ösztönözve autodidakta módon ismerkedett a Közel-Kelettel, hogy aztán az ELTE arab-történelem szakán folytassa tanulmányait.

A pódiumbeszélgetés az iszlám főbb irányzatairól összeállított vetítéssel folytatódott. Megtudhattuk például, hogy a muszlimok többsége nem arab származású, és habár a Korán arab nyelven íródott, a szöveg a beszélt nyelvtől jelentősen eltér. Megismerkedhettünk az iszlám vallás öt oszlopával (saháda – hitvallás, szalát – napi ötszöri ima, szaum – böjt, önmegtartóztatás, háddzs – zarándoklat Mekkába, zakát – alamizsna, jótékonykodás), hitük szigorú gyakorlati megélésével és a legfontosabb iszlám irányzatok (szunniták, síiták, háridzsiták) néhány hitbéli különbözőségével.

Szabina ismereteit nem csupán könyvekből szerezte. Személyesen is megtapasztalhatta a „mesés kelet” varázsát a Szaharától a Zagrosz-hegységen át a Kizil-kum sivatagig tett utazásai során. Hangsúlyozta, hogy a muszlimok túlnyomó többsége elítéli a terrorizmust. A beszélgetésvezető kérésére a hazánkban élő muszlimokról (Magyarországi Muszlimok Egyháza, Magyarországi Iszlám Közösség) is szó esett. Ők többségükben értelmiségiek vagy még egyetemi tanulmányaikat folytató diákok. Szabina az érdeklődők figyelmébe ajánlotta a budapesti muszlim sétákat, amelynek során mecsetlátogatás mellett piacaik kínálatával, hagyományos ételeikkel is meg lehet ismerkedni. Az előadást Szabina az iráni, üzbegisztáni és algériai utazásai során készített fényképekkel zárta.

De miért került a címbe a Hotel Transatlantique? Csak kevesen tudják, hogy Algír egyik négycsillagos szállodájának magyar vonatkozása is van. Itt szállt meg Bartók Béla 1913 júniusában tett népdalgyűjtő útja során. A gyűjtőút emlékét a szálloda falán elhelyezett háromnyelvű tábla őrzi. Magyarok mindenhol! – jegyezte meg Szabina, és hozzátette, hogy a buharai fürdőben egy olyan úriember kínálta teával, aki az 1980-as évek végén Szombathelyen szolgált katonaként.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!