Aktuális

Dr. Kiss Gábor régésszel a Szent Márton-templomban (fotó: Tóth Kálmán)

A szerzetesek, elesettek, betegek sorsát egyaránt szívén viselő grófnő 1673-ban kelt végakaratában elrendelte: „Szentmártonban fundáltassék egy spitály…”. Az ispotály utóéletéről, Erzsébet halotti viseletéről, a mellé helyezett tárgyakról is szólt Kvéró régész történetének befejező epizódjában Schmidtné Vinczi Réka. A Szent Márton-templomot övező legendákról, régészeti kutatásokról, szobrokról, oltárképekről viszont már a helyszínen dr. Kiss Gábor régész mesélt a táborozóknak. Kevésbé köztudott, hogy a tours-i püspöknek szentelt kápolna oldalfalán lévő sírkő egykor Batthyány Erzsébet nyughelyének lejáratát fedte. A sír eredetileg a mai Rózsafüzér-oltár alatt volt.

Gombás Ádám kezében a vizsolyi Bibliával (fotó: Tóth Kálmán)

A régész nyomába szegődve lementünk a templom kriptájába, ahol a grófnő koporsójának feltárásáról hallhattunk archeológiai titokat. A kegyes alapítónő emlékére apró mécsesek gyúltak, majd Gombás Ádám a korabeli nyelvezetet felidézve a vizsolyi Bibliából (1590) felolvasta a Miatyánkot. A helytörténeti kirándulás a Szent Márton Látogatóközpont Batthyány Erzsébet emlékszobájának megtekintésével ért véget, ahol Lökkös József festőművésszel is megismerkedhettek a gyerekek.

Bepillantás Tóth Gábor antropológus előadásába (fotó: Tóth Kálmán)

Délután dr. Tóth Gábor antropológus-humánbiológus érkezett a Savaria Múzeum előadótermébe, aki méltó kegyelettel avatta be hallgatóságát a nemes hölgy csontmaradványainak azonosítási és vizsgálati módszereibe. Beszélt a csontokon nyomot hagyó betegségekről, deformitásokról, továbbá a koporsóban keletkezett tűz okozta károsodásokról. Bővebben szólt a sírból kiemelt koponya alapján készült arcrekonstrukcióról. Nagy Rebeka restaurátor ruharekonstrukcióját méltatva pedig megállapította: Batthyány Erzsébetet az önfeláldozást jelképező vörös színű ruhában helyezték örök nyugalomra. A negyedik tábori nap zárásaként Ágoston Eszter vezetésével activity játékra került sor.

2024. július 5.

A várudvarban a Batthyányakról és Németújvárról hallhattunk (fotó: Tóth Kálmán)

Június 5-én a kerékpártúrára zavartalan napsütésben került sor. A kihívást vállaló kisebb társaság Horvátnádaljáig a vonatközlekedés előnyeivel élt, majd az állomástól Gombás Ádám vezetésével Németújvárra kerékpározott. A többiek személygépkocsikkal utaztak. A várkapuban Woki Zoltán fogadta a kaptatón kipilledt gyerekeket, és röviden bemutatta az 1198-ban, egy kialudt vulkáni kúp magaslatára épült vár történetét. 1524. június 30-án II. Lajos magyar királytól kapta a németújvári uradalmat Batthyány Ferenc, amely azóta is a Batthyányak székhelye. Idén ennek 500. évfordulóját ünnepelte a család: az eseményre 70 Batthyány érkezett a világ minden tájáról. 

Egy vakuvillanásnyi pihenő a vadászati kiállításában (fotó: Tóth Kálmán)

A „Pelikán Németújvár felett. A Batthyány család 500 éve a várban” című kiállítás látnivalóit hosszasan lehetne sorolni, kezdve a Batthyány család gyönyörű családfájától a fegyver- és kincstáron át a díszes oklevelekig. Kiemelkedik Batthyány Ferenc latin és magyar nyelven 1526-ban feleségéhez írt levele. De megtekinthető a család ősgalériája csakúgy, mint személyes tárgyaik, bútoraik, díszes étkészletük, és még egy elefántcsont sakk-készlet is. Külön tér mutatja be a dualizmus kori emlékeket, ahol Erzsébet királyné (Sissi) és I. Ferenc József bronz büsztje fordít egymásnak hátat. Érdemes megtekinteni a Boldog Batthyány-Strattmann László szemorvos emlékezetének szentelt szobát, az emeleten pedig a vadászati kiállítást.

Táborzáró búcsú kör (fotó: Tóth Kálmán)

Elismerés illeti azt az öt ifjú táborozót, akik a várlátogatás után a Németújvár és Szombathely közti 45 km-es távot kerékpárral tették meg. A hazaindulás előtt azonban a táborozók valamennyien egy közös körben gyűltek össze, hogy megosszák egymással a mozgalmas hét számukra legemlékezetesebb pillanatait. De nehéz is volt a sok-sok élményt egy röpke pillanatba sűríteni!

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!