ArchÃvum
Gyere velünk Párizsba!
Foki Éva élménybeszámolója a bogárklubban
2019.09.17
Frankhon. Vidám, könnyelmü nép.
Mennyi kirakat, mennyi kép!
Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:
masina, csengő, kürt, harang.
(Babits Mihály: Messze, messze…)
Babits Mihály idézett verse aztán született, hogy a költő ösztöndíjat kért párizsi tanulmányaihoz, ám kérvényét a minisztérium elutasította. Sorai ihletője az emiatt érzett keserűség, a „rabsors”.
Napjainkban az internet hatására úgy érezhetjük: a világ kitárult, minden elérhető közelségbe került. Számítógépen, akár ha szobánk ablaka volna, szemlélhetjük a Föld bármelyik pontját képek, videók, élő bejelentkezések (live-ok) segítségével. A poeta doctus Babits tán kevéssé búsongana rabsorsán, ha a 21. században élne. Mégis: más passzív szemlélőnek lenni, és megint más átélni az eseményeket. A múzeumbogár klubban éppen ezért jelennek meg időről időre olyan vendégek, akik első kézből számolnak be külföldi tapasztalataikról. A helyi különlegességek, látnivalók mellett e foglalkozások célja a történelmi eseményeket, a külföldi múzeumok kincseit is közelebb hozni a gyerekekhez.
Ez alkalommal Foki Éva festőművész szemével láthatták Párizst a klubtagok. A foglalkozás sikeréhez természetesen a múzeumbogarak aktivitása is elengedhetetlen volt. A Keresd a franciát! játék során megismerkedhettek neves francia személyiségekkel, épületekkel, hagyományos francia ételekkel. Majd francia eredetű magyar szavak felhasználásával írtak szösszenetet, alig több mint 5 perc alatt. Íme, egy gyöngyszem:
Büfé a park szélén, bulvár poén szól.
Cigaretta mellett indul a buli.
A dossziés parlamenti elit sóvárogva néz,
de a bagázs csak mulat – és kész.
(Tomi)
A bemelegítő feladat után Foki Éva vette át a szót, aki párizsi kirándulásairól számos video- és fényképfelvétellel tért haza. Az első fotók Concorde (Egyetértés) téren álló egyiptomi ajándékról, az obeliszkről, a Tuileriák kertjéről, valamint az ott található Orangerie Múzeumról készültek. A múzeum különlegessége, hogy köríves falain Claude Monet híres vízililiom-festménye látható. Monet-n kívül számos világhírű művész alkotásainak is otthont ad az épület (pl.: Paul Cézanne, Henri Matisse, Pablo Picasso, Pierre-Auguste Renoir).
Ezt követően az egykor a Napkirály palotájaként szolgáló Luvre épületébe kalauzolta a társaságot az előadó, kiemelve Delacroix: A szabadság vezeti a népet című emblematikus festményét, a Szamothrakéi Niké ókori görög szobrát, valamint a milói Vénuszt.
Franciaország városképében bátran vegyül a múlt öröksége a modernitással. – mondta el Éva. A franciáknál a Pompidou „kifordított” modern komplexumától nem messze, a Sacre Coeur bazilika román és bizánci hatásokat magán viselő épülete található. A Szív temploma, stílusa ellenére nem túl régi: 1871-ben, a poroszok elleni háború elvesztését követően épült. A látnivalók sorából nem maradt ki a Versailles-i kastély, a Kis és Nagy Trianon kastély, valamint a 2019. április 15-i tűzesetben megsérült Notre Dame sem. – Csupán pár hét telt el a tűzeset és az utazásunk között, de a felújítási munkálatok már nagy erővel folytak – mesélte Éva, a felállványozott épületről készült felvételeket felvillantva. Végül az Eiffel-toronyba is „felvitte” a gyerekeket az előadó, a videó tanúsága alapján a torony második emelete is csodás rálátást nyújt a francia fővárosra. A népszerű francia játék, a petanque kipróbálására – amit korra, nemre való tekintett nélkül előszeretettel űznek a franciák – sajnos már nem jutott idő.
Ahogy Babits költeményének lírai festményei is hirdetik: a világ gazdag és sokszínű. Ám az idő és az emberi befogadóképesség határt szab a megismerésének. Ami marad: a vágyakozás…
Ó mennyi város, mennyi nép,
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
hogy mind nem láthatom soha!
Sztelly