Archívum

Elmondja, hogy az egyesület tagságát a látássérülés különböző fokozataival élő emberek alkotják. Van, aki erős szemüveget használ, van, aki csupán a fényeket érzékeli és vannak teljesen vakok is. Azzal a küldetéssel alakították meg a közösségüket, hogy bebizonyítsák: így is lehet teljes és boldog életet élni. Aztán a gyerekek figyelmét a vendégek részére kialakított „akadálypályára” irányítja. Az asztalokon különféle társasjátékok: sakk, malom, Ki nevet a végén?, párosításra váró zokni halom, tornacsuka befűzetlen, Braille-írógép, szendvics alapanyagok, mindenféle rejtélyes „kütyük” sorakoznak. Sőt Berci is arra vár, hogy elvigyék sétálni – pontosabban: hogy gazdájával együtt vakvezető kutyás próbaútra vigye a bekötött szemű múzeumbogarakat.

Ha örömmel indulnál társasozni, gondolván, ez nem lehet olyan nehéz, már a feladat elején nagyot koppansz. Bele sem gondolsz, hogy mennyire függsz a látásodtól! Kínkeservesen tapogatózol a pálya iránya, bábuk a helyét jelző lyukak, a dobókocka, majd saját bábud után kutatva. Elvergődsz a célig, de ezt is csak segítséggel. A második állomáson uzsonnával várnak, kínálgatnak. A feladat egyszerű: készíts szendvicset! Megy ez csukott szemmel is, gondolod, olyan, mint reggelente! Majdnem, de csak addig, amíg valaki a vajat, kenyeret, szalámit, uborkás tálat át nem helyezi máshová. A kenyéren a vaj mennyisége sem elhanyagolható körülmény, igaz? Hamar rádöbbensz, hogy korántsem vagy olyan ügyes, mint a látássérültek. De azért ne kenődj el!

A múzeumbogarak sem adják fel, mindent kipróbálnak. Pénzt számolnak, többé-kevésbé megtanulják leírni Braille-írógéppel a nevüket, zoknit párosítanak, cipőt fűznek – vakon. Aztán Bősze György bemutatja, mire is jó az okos telefon. Bizonyára benned is felmerül a kérdés: egyáltalán hogy használja egy vak ember modern korunk eme slágereszközét? Bizonyos telefonokban van beépített felolvasó. Felismeri például a papírpénzt kamera által, ha kell, navigál az „I can go” applikációval, felolvassa a beérkezett üzeneteket, a telepített alkalmazásokat, még a fényképezésben is verbális segítséget nyújt. Apropó segítség: Bősze György megosztja hallgatóságával azt az információt is, hogy a VGYOSZ-on belül nemzetközi segítőhálózat működik, kihasználva a videótelefonálás adta lehetőségeket.

Az egyik asztalon a mindennapi tevékenységeket segítő eszközök (gyógyszeradagoló, szeletelő, tejőr a forraláshoz, fény- és színérzékelő, beszélő óra, világítós nagyító, speciális vonalzó- és körzőkészlet) mellett összecsukható, egy mozdulattal használhatóvá tehető fehérbot vár kipróbálásra. A továbbfejlesztett „okos bot” már előre érzékeli, ha akadály van a közelben. GPS-el felszerelve a gyalogátkelőkről, utcákról, épületről is tájékoztat.

Jó a hangulatban játszva, az asztaloknál segédkező látássérült emberekkel beszélgetve szinte észre sem vesszük az idő múlását, és már búcsúzni kell. A vendéglátók emlékül egy-egy lapozható naptárt adtak a gyerekeknek ajándékba, amit az egyesület életéből vett képek díszítenek. Ha teheted, keresd a kapcsolatot a Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesületének tagjaival, mert rengeteget tanulhatsz tőlük. Átértékelődnek dolgaidat, és talán kicsit másként látod majd a téged körülvevő világot.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!