Archívum

Kétféle programcsomagot kínáltunk a résztvevőknek. Főként az ifjabbak (a múzeumbogár klubtagok) számára a Hadtörténeti Múzeumot (Heeresgeschichtliches Museum), Zene Házát (Haus der Musik) és a Természettudományi Múzeumot (Naturhistorisches Museum); a korosabb múzeumbarátok számára a Néptudományi Múzeumot (Museum für Völkerkunde), az Akadémiai Képtárat (Gemäldegalerie der Akademie der bildenden Künste), a Bécsi Várostörténeti Múzeumot (Wien Museum) és az Albertinát ajánlottuk közös megtekintésre. Mivel az „ifjúsági programcsomag” múzeumait a korábbi években már bemutattuk (lásd: Archívum), ezért alább csak az utóbbi négy intézmény rövid ismertetésére helyeztük a hangsúlyt.

Museum für Völkerkunde
A múzeum a világ legjelentősebb etnológiai gyűjteményei közé tartozik. A kollekciót a 19. század elején Johann Natterer (1787–1843) alapozta meg Brazíliában végzett gyűjtésével. Neki állít emléket a Jenseits von Brasilien. Auf den Spuren von Johann Natterer durch Raum und Zeit című ideiglenes kiállítás. Emellett megtekinthető az Aus dem Pazifik. Ein Sammler aus Leidenschaft – F. H. Otto Finsch (1839–1917) című időszaki tárlat is. A Múzeumok Hosszú Éjszakája alkalmából az épület aulájában megrendezték a Népek piacát, ahol 40 kiállító kézműves termékeiből válogathattak a látogatók. Mivel a múzeum átrendezés alatt áll, ezért tekintélyes gyűjteményének sajnos csak töredéke, a délkelet-ázsiai és himalájai vallási emlékeket bemutató állandó kiállítás látogatható.

Gemäldegalerie der Akademie der bildenden Künste Wien
A Schillerplatzon található Akadémia első emeletének kiállítótermében Hieronymus Bosch Utolsó ítélet című oltárképe mellett Tiziano, Rubens, Rembrandt, Tiepolo, Maulbertsch és Füger mesterműveit tekinthettük meg. A kiállítás nemzetközi szinten is kiemelkedő, s a város harmadik legjelentősebb, az ún. „régi festők” alkotásait bemutató tárlata. Az On Licht Durchflütet. Ausgewählte Holländische Kirchenstücke című ideiglenes tárlat a holland festészet aranykorát, a 17. századi delfteri festőiskola alkotásait mutatja be. A korszakra a zsánerfestészet, és a belső terek, különösképpen a templombelsők ábrázolása jellemző. A delfteri iskola egyik kiemelkedő alkotása Hendrick van Vliets Bepillantás a delfteri Oude Kerk-be (1671) című festménye.

Wien Museum, Karlsplatz
A Karlskirche mellett álló múzeum az osztrák főváros városfejlődésének legjelentősebb állomásait mutatja be az újkőkortól a 20. század közepéig. Több makett és panorámakép ismerteti a város fejlődését, de megtekinthettük a Stephansdom eredetei szobrait, vagy a török támadás emlékeit. Több lakásbelső is kiállításra került, így Franz Grillpalzer költő egykori lakása, vagy az építész Adolf Loos nappalija. Emellett a Gustav Klimt születésének 150. évfordulója alkalmából egy időszaki kiállítás, a Klimt. Die Sammlung des Wien Museums is helyett kapott a múzeum kínálatában. További ideiglenes kiállítások az 1932-es lakásépítéseket bemutató Werk-bundsiedlung Wien 1932 – Ein Manifest des neuen Wohnens és a múzeum legújabb szerzeményeit felvonultató Neu im Museum – Schenkung Dieter und Gertraud Bogner. A múzeum kezelésébe tartozik a lainzi vadasparkban található Hermes-villa, a Römermuseum a Heher Markt-on, az óramúzeum és a zeneszerzők emlékházai.

Albertina
A világ egyik legnagyobb és legjelentősebb grafikai gyűjteményének otthont adó múzeum Albrecht főherceg egykori palotájában működik, innen kapta nevét is. A kiállított és archivált alkotások a késő gótika és a kortárs művészet közötti időszakot ölelik fel.
Az Albertina alapító oklevele 1776. július 4-én keletkezett. A dátum egybeesése az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának időpontjával puszta véletlen. A jelenlegi főhercegi palota átvétele (1795) óta található az épületben az Albertina-gyűjtemény. A jelentős kollekciót csak 1822-ben tették látogathatóvá a nyilvánosság számára. Más gyűjteményekkel ellentétben, amelyeket a nemesség saját magának tartott fenn, a látogatásnak egyetlen feltétele az volt: hogy a látogatónak legyen saját cipője.
Az épület és a gyűjtemény – amely 1921 óta viseli az Albertina nevet – 1919 tavaszán került a Habsburgoktól az Osztrák Köztársaság tulajdonába. 1920-ban az egykori császári udvari könyvtár (Kaiserliche Hofbibliothek) metszeteinek állományát egyesítették a gyűjteménnyel.
1996-tól 2003-ig az Albertina teljes átalakításon ment keresztül, mialatt egy 3 ezer köbméter befogadóképességű felszín alatti raktárt hoztak létre. Felújították a bejáratot, és az ún. Soravia-szárnyat. 2000. január 1-jén az Albertina szövetségi múzeumként jogi önállóságot kapott.
Az intézmény jelenleg három gyűjteménynek ad otthont. A grafikai kollekcióban kb. 41.000 rajz és akvarell, 300 skicckönyv, valamint 900.000 metszet található. Az építészeti gyűjtemény kb. 43.000 tervrajzot (építészeti- és épületrajzok, tervdokumentációk és nyomtatványok), továbbá eredeti maketteket foglal magába. A fotótörténeti gyűjtemény több mint 50.000 fotóval, fotótechnikai eszközzel és kollekcióval büszkélkedhet. A gyűjtemény hozzáférhető részében többek között Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Peter Paul Rubens, Oskar Kokoschka, Rembrandt, Albrecht Dürer, Gustav Klimt és Egon Schiele műveit tekinthettük meg.

Az Albertina aktuális kiállításai:
Joel Sternfeld – Színes fényképészet 1970 óta
Az Albertina az esseni Folkwang Múzeummal együttműködésben Joel Sternfeld (1944, New York) amerikai fényképész mintegy 130 munkáját mutatja be több mint három évtized alkotói tevékenységéből. Joel Sternfeld a New Color Photography legfontosabb képviselőihez tartozik, ők fedezték fel az 1970-es években a színt a művészi fényképészetben.

A test, mint tiltakozás
A Test, mint tiltakozás című kiállítást az emberi test fényképészeti reprezentációjának szentelték. A kiállítás középpontjában a művész, John Coplans kiemelkedő, az Albertina gyűjteményéhez tartozó műcsoportja áll. A fényképész a nagyméretű, sorozatban készült képein saját mezítelen testének szemléltetésére koncentrált, miközben a szokásos megszépítéssel ellentétben tördeléssel idegenítette el a testét. További művészek is, mint pl. Hannah Wilke, Ketty La Rocca, Hannah Villiger, Bruce Nauman, Robert Mapplethorpe és Tatiana Lecomte a testet helyezik a művészi eszmecsere középpontjába.

I. Miksa császár (1459–1519) és a Dürer-korszak művészete
Az Albertinában található jónéhány azokból a jelentős művekből, amelyek I. Miksa propagandája kapcsán keletkeztek. Ide tartoznak Albrecht Dürer munkái, valamint Albrecht Altdorfer és műhelyének különleges Diadalmenete, amely a kiállítás középpontjában áll. A sorozat eredetileg 109 darab nagyméretű pergamenlapból állt, a 49. számútól a 109. számú lapig maradt fenn napjainkig. A rajzok színpompás lovasokat, kocsikat és zsoldosokat ábrázolnak. Ezek frízként összeállítva több mint 54 méter hosszúságot adnak ki. Emellett a világszerte egyedülálló mű mellett további fontos, a császár megbízásából készült munkák, mint pl. a monumentális Diadalkapu fametszet, valamint a Theuerdank, Weißkunig és Freydal című könyvprojektek is bemutatásra kerülnek.

Forrás: albertina.at;langenacht.orf.at;wienerzeitung.at

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!