Archívum

Árnyas helyek, heves históriák

De hol van már a szombathelyi Práter?

Feltöltve: 2018.01.24

2018. January 24. Wednesday

A Berzsenyi Dániel Könyvtár „Helyek, épületek, építészek” című sorozatának első epizódjaként Bajzik Zsolt levéltáros (MNL Vas Megyei Levéltára), a VMbE elnöke elevenítette fel a szombathelyi Práter, ma Gáyer- és Brenner parkok históriáját.

Az előadó elmondta: figyelme a fürdőkultúra történetének kutatása során irányult a város ezen területére, ahol valaha mikve (rituális fürdő), fürdőház és szabadvízi strand is működött. A mai zöldövezet a hajdani Szőkefölde egy részén alakult ki. S honnét e hajszínt idéző helynév? A kutatók szerint 1328-ban tűnik fel a forrásokban először a birtokalapító, Mihály fia Péter, akinek mellékneve („dictus Zeuke”) családnévként szállt későbbi leszármazottaira.
Szőkefölde „…Szentmárton és Szőlős községek között helyezkedett el; keleten a mai teherpályaudvar szélét közelítette meg, nyugaton pedig a Gyöngyös határolta. Ezen kívül a birtokhoz szántók tartoztak a Százholdon és egy erdődarab Újperint és Nárai között, továbbá két malom a Gyöngyösön: a felső (prateri) és az alsó (négyesi) malom.” – olvasható Brenner János: „A szombathelyi Prater a századforduló idején” című írásában.
Az időközben a körmendi uradalomhoz csatolt szőkeföldi birtok kezelője a 19. század elején Batthyány Fülöp (1781–1870) lett. A herceg, aki leginkább Bécsben tartózkodott, a császárváros népligetéhez hasonló mulatókertet létesített a szombathelyiek számára. A Hazai, ’s Külföldi Tudósítások 1832. évi egyik lapszámában közzétett hirdetmény tanúsága szerint haszonbérletre bocsátotta a kert új, jól felszerelt létesítményeit: a fürdőházat, a billiárd- és vendégházat. A kivetítőn Batthyány Fülöp herceg alakja láthatóBatthyány Fülöp halála után többszöri tulajdonosváltás következett. Végül 1890-ben teljes egészében polgári tulajdonba, a Brenner család birtokába került a város akkori kiterjedésén belüli legnagyobb méretű, feudális eredetű világi ingatlan. Az adásvételt követően Brenner (V.) János magas léckerítéssel zárta el Szombathely polgárai elől a korábban közkertként használt práteri gyalogutakat, a városlakók kedvelt sétálóösvényeit. Az addig kertész által nem gondozott zöldterületet gyönyörű parkká fejlesztette. Teniszpályát is létesített itt, elsőként Szombathelyen. Valószínűleg Brenner Tóbiás polgármestersége idején, az 1900-as évek közepén vehették újra birtokba a megszépült zöldterületet a szombathelyiek. Érdemes megjegyezni, hogy a Práter már a 19. század 80-as éveiben különböző városi rendezvények helyszínéül is szolgált.
1901-ben a morva származású Divald József bérbe vette a Brenner családtól a Gyöngyös patak medrének kitisztításával kialakított szőkeföldi új uszodát. A létesítményről készült korabeli felvételt a Savaria Múzeum nemrég lebontott „Fényérzék” című kiállításán kinagyítva is láthatták az érdeklődők. Nagy érdeklődés kísérte park-történeti előadástErősen tömörítve Bajzik Zsolt előadásán a továbbiakban elhangzottakat: a ’20-as évekből meg kell említeni a víztorony felépítését. Sőt azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Újváry Ede polgármesternek köszönhetően 10 ezer négyzetméternyi egybefüggő zöldterület került a város tulajdonába. 1934-ben a Kis-Práter helyén létesített új parkot a Vasmegyei Múzeumok Barátai Egyesülete javaslatára Gáyer Gyula (1883–1932) botanikusról nevezték el.
A 2. világháború alatt a parkokat is több bombatalálat érte. 1946-ban konyhakertként hasznosították a zöldterületek egy részét a környező iskolák. Sztálin 72. születésnapja alkalmából pedig Alexandr Szergejevics Puskinról nevezték el a víztorony körüli ligetet, majd éveken át itt rendezték meg a majálisokat. A víztorony körül rövidesen játszótér létesült, a Brenner-villában előbb csibekeltető, majd az úttörőház üzemelt.
Az 1959-es várostérképen Úttörő park a mai Gáyer park neve. Az 1960-as években egy kiszuperált LI–2 típusú repülőgépet helyzetek ide, amelyet vendéglátó ipari célokra kívánt hasznosítani a városvezetés. A gép később a strandra került. Az „Úttörő Közlekedési Parkot”, köznyelven a KRESZ-parkot, 1966-ban alakították ki a víztorony körül.
Ebben az időben a Brenner-villa úttörőházként működött, majd a kereskedelmi szakiskola vette használatba. Utóbb kaszinó, majd étterem üzemelt itt, amely a 2000-es évek elején végleg bezárta kapuit. A használaton kívülivé vált épület hajléktalanok tanyája lett, 2016-ban kigyulladt és súlyosan megrongálódott.
A Gáyer parkot 1998-ban felújították. A víztorony 1978 óta nincs használatban, környezetével együtt történő rehabilitációjáról 2017-ben döntött a város közgyűlése.

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza