A langobard, vagy longobárd (hosszúszakállú) elnevezés valójában ragadvány- vagy gúnynév, amellyel a magukat „bard”, „barden”-nek nevez? népet illette környezetük. Cserga vetítettképes el?adásában felvázolta a népvándorlás z?rzavaros id?szakát, majd bemutatta az el?re nyomuló népcsoportok közül a longobárdokat. ?shazájuk feltehet?en Bardowick környékén, Észak-Németországban lehetett. Pannonia területére el?ször a Kr. u. 2. században törtek be. A korabeli források er?s, robosztus testalkatú, fegyverekkel jól felszerelt, irgalmat nem ismer? harcos népr?l beszélnek. Kés?bb, a 6. században a Cseh-medencét?l Tullnerfieldig terjesztette ki befolyását az ekkor már etnikailag vegyes képet mutató népcsoport.
A Bizánccal szövetséges longobárdok konfliktusba kerültek a gepidákkal, amit Bizánc igyekezett a saját javára fordítani. Az avarok megjelenése azonban teljesen átrajzolta az er?viszonyokat a térségben. A gepidák legy?zését követ?en, 568 tavaszán a longobárdok Észak-Itáliába, a mai Lombardia területére vonultak. Új hazájukba magukkal vitték a 3–4 méter mélyre hantolt elhunytjaik értékeit is.
Ezért is rendkívüli felfedezés volt 2013 nyarán az épül? M86-os f?út nyomvonalán, Szeleste és Pósfa közelében feltárt temet?. A 441-es számmal ellátott nyughely rendkívül gazdag mellékletekkel – 34 db tárgy! – maradt ránk. Annak idején a régésztáboros gyerekekkel együtt Cserga is jelen volt a feltárásnál. (A tudósítást lásd ITT.)
A restaurált tárgyak ma már megtekinthet?k a Savaria Múzeum állandó kiállításában. Az elhunyt minden bizonnyal a harcosok rétegéhez tartozott, de mindennapjai során halászattal, vadászattal is foglalatoskodott. Err?l tanúskodik gazdag fegyver- és eszköztára, valamint a mellé temetett két kutya – mondta el Cserga a kiállított kutyahámra mutatva. A sírban talált két kolomp arra utal, hogy emberünk a vadászat mellett pásztorkodott is.
A kiállítás megtekintését követ?en Tóth Kálmán (Kami) a 2018-ban Észak-Itáliában, konkrétabban Lombardiában tett egyleti társasutazás legszebb pillanatait elevenítette fel. Az öt nap eseményeir?l négy részben publikált tudósítás IDE kattintva olvasható. A vetítés során számos építészeti és m?vészettörténeti érdekesség mellett megcsodálhattuk Leonardo híres freskóját, az Utolsó vacsorát és Michelangelo Rondanini Pietáját is.
Sztelly