Macskák. Már évezredek óta itt téblábolnak körülöttünk. Eleganciájukkal, kecsességükkel, játékosságukkal, kedvességükkel sok ember szimpátiáját nyerték el. Hízelkedésük, „lustaságuk”, pákosztosságuk viszont sokakban ellenszenvet kelt. Szóval eléggé vegyes a megítélésük mindazzal együtt, hogy általában háziállatnak tartják Å‘ket. De vajon a szó szoros értelmében háziállat-e a macska? Ezen tényleg érdemes elgondolkodni, mivel eléggé önállóan viselkedik, és „megélhetése” nem függ teljes mértékben az embertÅ‘l. Az vitathatatlan, hogy hobbiállatként való tartását leszámítva, hasznosságát tekintve, inkább az embernek van szüksége a macskára, mint a macskának az emberre.
A macska kialakulásának története, mint minden gerinces, emlÅ‘s fejlÅ‘dése, a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelÅ‘tti kihalásával, a földtörténeti középkor utolsó, Kréta korszakának végén vett erÅ‘teljes lendületet. Az óriáshüllÅ‘k helyét a nagy földi katasztrófákat túlélÅ‘, nagyjából patkány nagyságú méhlepényes emlÅ‘sök vették át. Az evolúció sokmillió éves, „türelmes” kísérletezÅ‘ folyamatainak köszönhetÅ‘en alakultak ki azok az állatfajok, amelyek jelenlegi képviselÅ‘inek közel 60%-át az utóbbi 300 év során éppen az ember pusztította ki.
A ragadozó, húsevÅ‘ emlÅ‘sök (Carnivores) 60 millió éve alakultak ki korábbi formákból és számtalan ágra oszolva fejlÅ‘dtek a helyi adottságokhoz idomulva. Ki rövidebb, ki hosszabb idÅ‘ elteltével aztán kihalt, vagy sikerült alkalmazkodnia az új körülményekhez, és újabb formában átalakulva élt tovább.
Az Eocén idÅ‘szakának közepén, kb. 42 millió éve alakult ki az a fejlÅ‘dési vonal, ami a mai ragadozókhoz vezetett. A Miocén idején, 10,8 millió éve élt az a nagyjából a mai házimacskáéhoz hasonló méretű, Pseudealurusnak elnevezett ragadozó emlÅ‘s, amely az összes mai macskaféle Å‘se (ide értve még a kihalt kardfogúakat is). Az utolsó választóvonal a jégkorszak végi kihalási esemény volt. Ezután alakultak ki és terjedtek el a Földön a ma ismert macskaféle ragadózók.
Történetünk szempontjából a macskafélék (Felidae), macskaformájúak (Felinae) alcsaládjába tartozó fajok a fontosak. Ezek közé tartoznak:
-
- az ázsiai mocsári macska (Felis chaus),
- az Afrika déli területein honos feketelábú macska (Felis nigripes)
- az Arábia és Észak-Afrika, valamint a Kaszpi- és a (hajdani) Aral-tó közötti területen honos homoki macska (Felis margerita)
- …és a mi szempontunkból a legfontosabb, az Európában, Ázsiában és Afrikában egyaránt elterjedt vadmacska (Felis silvestris) és alfajai.
A vadmacska, mint ahogy tudományos elnevezésébÅ‘l (Felis silvestris) gondolnánk, elsÅ‘sorban erdÅ‘lakó. Ami igaz is az Európában élÅ‘ alfajára (Felis silvestris silvestris), de nem állítható ugyanez a többi alfajáról. Ugyanis ennek a fajnak (species) öt alfaját (subspecies) tartják számon. Az alábbi térképen jól látható, hogy ezen területek többsége nem az erdÅ‘s, hanem a szavannás, félsivatagos, sivatagos éghajlati zónákban helyezkedik el. Azt is tudjuk, hogy az európai vadmacska ugyan keresztezÅ‘dik a házimacskával, de az utódok, hasonlóan vad felmenÅ‘ikhez, egyáltalán nem barátságosak, hanem kifejezetten utálják az embert, és ehhez mérten ellenségesek vele szemben. Nem tanácsos hozzájuk nyúlni!
Tehát ha a ma elterjedt barátságos házi kedvencünk Å‘seit keressük, azt mindenképpen a fennmaradó négy másik alfaj valamelyikénél kell megtalálnunk.
A tudósok korábban a Núbiában is honos kaffermacskát tartották a házimacska Å‘sének. Egyiptomi kultusza amúgy is közismert, és ennek a területnek a déli részén található két alfaj egyike valóban a Felis silvestris cafra. A legújabb kutatások, amelyek már a DNS-vizsgálatokat is magukba foglalják, arra az eredményre jutottak, hogy a mai házimacska (Felis chatus) az Észak-Afrika és Arábia (valamint a háziasítás szempontjából látókörünkön kívül esÅ‘ Kaukázus, Irán és Kazahsztán) területén Å‘shonos Felis silvestris libycától azaz: a líbiai vadmacskától származik. Ez az alfaj még vad mivoltában is sokkal barátságosabb, szelídíthetÅ‘bb, mint európai rokona.
De hogyan került ez az állatfaj az ember környezetébe? – megtudhatják a folytatásból: Az ember és az Å‘ macskája. >> Irány a cikkhez!
Varga Péter (Cserga)