Archívum

A kastély története a 16. századig vezethető vissza, az épület három fontosabb bővítést élt meg. Fénykorában majorsági területek mellett angolkert, gyümölcsös övezte, vígan csobogott mellette a Gyöngyös-patak. Tőszomszédságában két „Wirtshaus”, a paragvári kocsma és a Lesvár csárda álltak. Ez utóbbi, nagy múltú vendéglátó ipari egység történetéről, szomorú sorsáról is szólt néhány szót Bajzik Zsolt a főtörténet vonal lezárását követően. Kámon település korai birtokosai között a Kámoniakat, Herényieket, Hermányiakat, Vátiakat, Káldyakat, Patyiakat, majd a későbbiekben a Botka, Virágos, Gazdag, Kutasi, Szajky, Árvai, Lindamary, Heés, Gorup, Esterházy, Thassy, Bernáth és Reiszig családokat tartják számon. Az örökösödési és tulajdonlási perek, pénzügyi gondok szövevényes hálója övezte a kastélyt. Az eladósodott Gorup család birtokán lévő híres gyümölcsöséből számos példányt Bernáth György a kastély mellé telepített.

Az épület legnagyobb átalakítási munkálatai a Reiszig családhoz köthetők. Építésze a 19. század első felében feltehetőleg a szombathelyi Vojta Donát volt. Erre utal, hogy a korábbi tulajdonos, Bernáth György reszneki kastélyának homlokzati elemei hasonlóak a kámoni kastély renoválása során találtakhoz – mondta el Bajzik Zsolt.

A kastély külseje nem túl előkelő, inkább egyszerűnek mondható. Fekvése és kialakítása miatt nehezen lehet fotózni. A Reiszig család hagyatékából származó utószínezett fényképfelvételen viszont szépen kivehetőek a részletei.

Hagyatéki leltárok és egy 1849-es leírás alapján az épület belső enteriőrjét is felvázolta hallgatóságának Bajzik Zsolt. Ez idő tájt az égetett téglás, fazsindelyes épület alsó szintjén 5 szoba, kamra, konyha és pince volt, emeletén 12 szoba. Reiszig Alajos szobájában többek között puskatartó, írószekrény, olvasóasztal, 9 db aranyrámás kép, tükör és pipatartó szekrény volt. Neje, Bernáth Karolin szobájának berendezéséhez például zongora, „vasból készült lombáló támlás szék”, azaz hintaszék, női tükrös fésülködő asztal, virágállvány tarozott. A Reiszig család műtárgyaiból több darabot kiállítottak az 1912. évi Vasvármegyei Műtörténeti Kiállításon.

A Reiszig család történetének érdekes adalékára hívta fel a figyelmet az előadó. Reiszig Alajos édesapja, Reiszig Lajos 1800-as évek elején írt szentimentális költeményei olyan nagy népszerűségnek örvendtek Bécsben, hogy Ludwig van Beethoven többet megzenésített közülük. Sőt, a nagy zeneszerző szívélyes üzenetet is írt „Lieber Reisiger Reissig!” játékos megszólítással, illetve a kastély tulajdonosát. Hogy Beethoven megfordult volna az úrilakban, arra nincs bizonyíték. Az viszont bizonyos, hogy az 1870-es években a környező települések birtokosain kívül Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter és Széll Kálmán pénzügyminiszter is vendégeskedett a kastélyban.

A második világháborút követően az épületet államosították és lakásokat alakítottak ki benne. 1960-ban műemlékké nyilvánították, de a bejegyzést 1971-ben törölték a tulajdoni lapról. Az 1965-ben felújított egykori Reiszig-kastély 1990-ben a szombathelyi önkormányzat tulajdonába került. A bérlakásként funkcionáló házat teljesen lelakták, ezért a kastély sorsa hosszú évekig bizonytalanná vált. A helyi védelem alá került épületet 2001 őszén megvásárolta és a műemléki szempontokat figyelembe véve felújította a Tender Kft. Bajzik Zsolt örömét fejezte ki, hogy az épület, amely túlélte a 1965-ös árvizet, végül elkerülte a pusztulást és szépen felújított állapotban a mai napig használatban van. Reméljük, hogy mostani lakói, akik közül néhányan jelen voltak az előadáson, nagyobb figyelmet fordítanak az épület megóvására, mint tették ezt gondatlan elődeik.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!