ArchÃvum
A kagylótól a szükségpénzekig
A múzeumbogár klubban minden a pénz körül forgott
2018.10.12
Mi az, ami beszél, nincs szaga és nem boldogít? – tette fel a kérdést Hetényi József numizmatikai gyűjtő a múzeumbogaraknak. Nem késett a válasz: a pénz!
Kifizetődő volt jelen lenni: különleges bankjegyekkel, köztük hadifogolytábori szükségpénzekkel ismerkedtek, pénztörténeti érdekességekkel gyarapodtak a résztvevők.
Bevezetőjében Hetényi József elmondta, hogy a történelem során a fizetőeszközöknek számtalan megjelenési formája alakult ki. Yap-szigeten óriási kövek, másutt csigák, tollak, de akár a rum is értékmérővé válhatott. Rövidesen azonban az ezüst és az arany vált dominánssá. A mai pénzérmék ősei először Lídiában jelentek meg a Kr. e. 7. században. A papírpénz bevezetése Kínához kötődik, ahol elterjedt a szokás, hogy a letétbe helyezett, súlyos pénzérméktől megszabadulva inkább bizonylattal fizettek az emberek. A papírbankók históriáját saját gyűjteménye darabjainak bemutatásával folytatta Hetényi József. Szó esett a hazánkban használt első papírpénzekről, az első magyar bankjegyekről, majd részletesebben az 1892 és 1925 közti korona pénzrendszerről.
A gyűjteményszemle legizgalmasabb része a szükségpénzek típusába tartozó hadifogolytábori pénzek, közelebbről az ostffyasszonyfa-kissitkei tábor saját fizetőeszközeinek felvonultatása volt. Megtudhatták a foglalkozás résztvevői, hogy az ostffyasszonyfai tábori pénzek kezdetben bélyeg alakúak voltak, amelyeket színes borítóval ellátott füzetekben tartottak, perforált letéphető formában. Később méretük és kinézetük is jelentősen változott. Általános vélemény, hogy az ostffyasszonyfai tábori pénzek az Osztrák-Magyar Monarchia legigényesebb kivitelű hadifogolytábori pénzei voltak. Hetényi József külön kiemelte az MS jelzéssel ellátott példányokat, amelyeket kifejezetten a gyűjtők számára állítottak elő. Az eladásból befolyt összeget jótékony célokra fordították (hadiárvák és özvegyek, rokkantak megsegítése).
A foglalkozás alatt sok kérdést intéztek a vendégelőadóhoz a gyerekek. A bankjegyek előállításával és hamisításával kapcsolatos történetek, valamint az első világháborút követő pénzromlás megdöbbentő adatai különösen felcsigázták az érdeklődésüket.
A foglalkozás a VMBE örökségpedagógiai programjának részeként, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósult meg.
