A Magyar-Szovjet Társaság székháza
(ma: OTP fiók és társas lakóház)

Sztálin (ma: Széll Kálmán) utca 1.

A Magyar-Szovjet Társaságot 1945-ben, szovjet nyomásra hozták létre. Célja a szovjet kultúra szélesebb körű megismertetése és népszerűsítése volt. A kommunista fordulat (1948) után a Társaság kulcsszerepet játszott a tudatformálásban. Irodái, propagandaanyagai az 1956-os forradalmi események során minden városban a szimbolikus pusztítások elsőrendű célpontjaivá váltak (könyvégetések). Szombathelyen a Savaria szállóval szemben lévő ház második emeletén voltak a MSZT irodái.

1956. október 28-án reggel a tüntetők egy kisebb csoportja behatolt a Sztálin út (ma: Széll Kámán utca) és a Bajcsy Zsillinszky (ma: Király) utca sarkán álló épületbe és az ott talál brosúrákat és a kommunizmus klasszikusainak (Lenin, Sztálin, Zsdánov) műveit az utcára szórták és felgyújtották. Hasonló sorsra jutott a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) Kisfaludy Sándor utcai székházában fellelt propagandaanyag is.

A Magyar-Szovjet Társaság székházát a Nemzeti Bizottság a forradalom napjaiban megalakult új szervezetek, köztük az Ifjúsági Forradalmi Tanács részére utalta ki. Az 1956. október 30-án „véglegesen” megalakult Ifjúsági Forradalmi Tanács vezetéséből a pedagógus elnököt kibuktatták, így a szervezet vezetése gyakorlatilag a tüntetések vezetőinek kezébe került. Október 31-én délután ifjúsági nagygyűlést tartottak a Magyar-Szovjet Társaság Székházában. Ezen felszólították az ifjúságot a rend és a nyugalom fenntartására. A szervezet a budapesti egyetemisták látogatása után, november 1-jén, 2-án radikalizálódott. Működése addig kimerült a fiatalok nemzetőri szolgálatra történő beosztásában, illetve ilyen igazolványok kiállításában. Próbáltak beleszólni a lakáskiutalásokba, majd október 31-én megszövegeztek egy ENSZ-nek szóló táviratot, amelyet a szervezet vezetői személyesen vittek Ausztriába.

Bodó Judit