Aktuális

Dr. Zágorhidi Czigány Balázs előadásának nyitánya (fotó: TK)

Az előadó bevezetésként Vasvár különleges településföldrajzát ismertette. A város történetének egyik legfontosabb dokumentuma egy 1741-ben készített kéziratos térkép, amely panorámakép-szerűen jeleníti meg a várost és annak szűkebb határát. Ez Vasvár ma ismert legkorábbi ábrázolása. Nem csak a korabeli települést mutatja be nagy részletességgel, hanem több olyan középkori objektumot is feltüntet, amelynek ma már a nyomai sem lelhetők fel. A középkori Vasvár három részre tagolódott: a királyi városra, Szentmihályfalvára és Zsidóföldére. Ez utóbbi területen annak birtokosa, a zsidó Scehtinus várat is emelt. Az egyházi  és világi birtokhatárok változásait dr. Kiss Gábor régész által készített rajzon kísérhettük figyelemmel.

A Nagyboldogasszony-temetőkápola (fotó:TK)

A vasvári vár területén állt egykor az államalapítás korára tehető Szűz Mária esperesi templom, amely a középkor folyamán a város plébániatemplomává vált. Az épület első okleveles említése csupán 1362-ből való. 1698-ban a Kazó-féle egyházlátogatási jegyzőkönyv még említi, de az 1741-es térképen már csak egyhajós, torony nélküli, körablakos épületromként van feltüntetve. Helyén napjainkban a Nagyboldogasszony-temetőkápolna áll, amelynek régészeti és műemléki kutatására 2017–2018-ban került sor dr. Pap Ildikó Katalin régész és Nemes András művészettörténész vezetésével.

A vasvári káptalani Szent Mihály-templom alaprajza. (Járdányi-Paulovics István)

Vas vármegye egykori székhelyének építészeti szempontból legkiemelkedőbb temploma a Szent Mihály káptalani templom volt. Egy 1217-ben kelt oklevélben említett Szentmihályfalva háromhajós, késő román stílusú bazilikája valaha csodálatos épület lehetett. Az évszázadok során azonban teljesen megsemmisült, építőanyagát az alapárkok aljáig elhordták. 1948-ban a domonkos atyák hívására Járdányi-Paulovics István kezdte a kutatást. A neves régész feltárási eredményeinek hitelesítse érdekében, 2021–2022 között folyt ásatás. Erről dr. Zágorhidi Czigány Balázs többek között elmondta: azonosították az épület nyugati kapujának helyét, pontosították falainak méretadatait. Megállapították, hogy a külső falai tagoltak, támpilléresek voltak. Az előadó kiemelte: a templom nyugati fala mentén feltárt egyik temetkezés Árpád-kori előzményekre utalhat.

A Szent Keresztről elnevezett plébániatemplom (fotó: Sztelly)

A mai napig megtekinthető a legendás Szentkúti kápolna és a Szent Kereszt domonkos kolostor is. Utóbbiról többek között megtudhattuk, hogy homlokzata máig őrzi a 13. századi kolduló rendek építészeti stílusának szigorú szabályszerűségét.

Az délután során további érdekességeket hallhattunk az egyházi és királyi birtok határán 1334-ben épült a Szent Erzsébet-rotunda és az egykor feltehetően Zsidóföldén magasodó Szent Margit-kápolna sorsáról is.

Az elhangzott előadás részletgazdagsága túlmutat e tudósításon. Azoknak, akik szívesen elmélyülnének Vasvár múltjában, ajánljuk a havi rendszerességgel szervezett Nézzük meg együtt! című várostörténeti sétákat, dr. Zágorhidi Czigány Balázs vezetésével.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!