Aktuális
Sasként tör Haladás dala égbe
2025.09.19
A Haladás Dal- és Önképző Egyesület története (1895–1949) címmel tartott előadást Bajzik Zsolt főlevéltáros a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltárában 2025. szeptember 17-én.

A szombathelyi MÁV Járműjavító Műhely dolgozói 1895-ben hozták létre egyesületüket. Az indulást 1896. augusztus 3-tól, az alapszabály hivatalos elfogadásától kezdve számolták. Eszerint tartották a mindig nagy érdeklődéssel kísért évfordulós ünnepségeiket. Az egyesület már az induláskor 220 fős tagsággal rendelkezett, amely 1912-re 559, 1930-ra pedig közel 900 főre gyarapodott. Nem érdemtelenül, hiszen a Haladás Dalárda 1905-től a szélesebb közönség előtt is sikerrel mutatkozott be. Két év múlva Egerben versenydíjat nyertek. 1922-től Jurányi (Jarisch) János karnagy vezetése alatt országos, sőt európai hírűvé vált a Haladás Dalkör. Számos elismerés mellett a rangos Király-díj is fémjelezte nívójukat – mondta el bevezetőjében az előadó. Az egyesület hű volt jeligéjéhez:
„Sasként tör Haladás dala égbe,
javára Hazánknak,
hol vidítja szívünk, hol hullassza könnyünk.”
A létszámnövekedés együtt járt az egyesület épületének és tevékenységi körének bővülésével. Az első világháborút követően újraszerveződő egyesület keretein belül jött létre a Haladás Sport Szakosztály, de volt cserkészcsapata, műkedvelő, képzőművészeti, sakk, vendéglő és fényképészeti szakosztálya is. Az előadás során részletesen megismerhettük az 1947-től hat szakosztállyal büszkélkedő szervezet gazdag, tevékeny múltját, elismeréseit, jeles képviselőit.

Többek között archív felvételeket láthattunk a Műkedvelő Szakosztály színelőadásairól (Passió – 1932–1933, Drótostót – 1947), hallhattunk a Vendéglátó, majd Gazdasági Szakosztály és Festetich Tasziló herceg sikeres együttműködéséről. A herceg Keszthelyen az Erzsébet-ligetben ingyen bocsájtott rendelkezésükre egy területet, ahol 15 éven át sátortábor működött. A gyümölcsöző működést jelzi, hogy 1938-ban az egyesület 1000 négyszögölnyi területet meg is vásárolt. A Képzőművészeti Szakosztályhoz kapcsolódóan két mappára való alkotás őrzi Jaksa István és növendékei kézügyességét. A Fényképészeti Szakosztály fotográfusai pedig nem csupán a MÁV Járműjavító Műhely munkásainak dolgos mindennapjait, hivatalos ünnepségeit örökítették meg, hanem egy 1948. május 17-én bekövetkezett mozdonyrobbanást is lencsevégre kaptak, amelyről 150 db fénykép és 48 levelezőlap készült.
A Haladás Művelődési Ház egészen 2012-ig működött. A lepusztult állapotban lévő épületből a levéltár munkatársai gyakorlatilag az utolsó pillanatban mentették meg az egyesület múltjának emléktárgyait, iratait.

Az előadás végén Bajzik Zsolt reményét fejezte ki, hogy a Haladás Dal- és Önképző Egyesület történetére vonatkozó kutatásai nyomtatott formában is napvilágot láthatnak majd. Az érdeklődők figyelmébe ajánlotta a Vas Vármegyei Levéltár honlapján, a Levelek a múltból című sorozatban megjelent írását (KATT!), valamint a soron következő, izgalmasnak ígérkező pódiumbeszélgetést, amelynek vendége dr. Hajba Ferenc karnagy lesz. Addig is érdemes felfedezni a mentett relikviákból és magángyűjtők felajánlásából a MNL Vas Vármegyei Levéltárában látható kiállítást, amely október végéig várja az érdeklődőket.
Sztelly– Bajzik Zsolt
