Archívum

Az igényes kiadványt írója szakmai életútján keresztül ismerhette meg a közönség. Ilon Gábor elmesélte: már 7. osztályos korában eldöntötte, hogy régész lesz. Érdeklődése nem merült ki az elméleti ismeretszerzésben. Már gimnazista korában, az 1970-es évek első felében nyaranta ásatási segédmunkásként dolgozott Velemben. Elmondta, hogy az egyetemen nem tanult informatikát, de a természettudományok régészeti alkalmazásáról sem hallott tanáraitól. Rádiókarbon kormeghatározásból származó adat egy 1992-ben közreadott tanulmányában jelent meg először. 2024-ben kiadott könyvének bevezetőjében kiemelte, hogy szakmai indulásakor a régészetben paradigmaváltás történt: a természettudományos vizsgálatok egyre hangsúlyosabb szerepéről van szó. Napjainkban pedig egy újabb fordulatnak lehetünk tanúi: gondoljunk csak például a genetika, a térinformatika és a mesterséges intelligencia adta lehetőségekre.

A vetített képek nyomán kibontakozó beszélgetés során izgalmas kulisszatitkokat tudhattunk meg többek között Nagydém községben, Németbányán, Górban, a magyar-szlovén vasútvonal nyomvonalán, Mesteriben, Sében és természetesen Szombathelyen, az Oladi platón általa vezetett ásatásokról, azok előre vivő és gátló tényezőiről, eredményeiről.

Az Asszonyok – férfiak – kapcsolatok című kétkötetes könyv főcímének megválasztásakor Ilon Gábor arra törekedett, hogy az átfogó, sokat mondó, ugyanakkor rövid, felhívó jellegű legyen. A négy és fél évtizedes régészeti tevékenységét összegző, Régészeti tanulmányok a késő bronzkori (Kr. e. 1650/1600 – Kr. e. 800/750) Nyugat-Dunántúl történelméhez alcímet viselő két vaskos kötet hat év alatt készült el. A régió kutatását a kezdetektől egészen a kötet 2022. évi lezárásáig igyekezett bemutatni. A tartalom fő rendezőelve a nő és a férfi, s kettejük tágabb értelemben vett társadalmi viszonyai, tárgyi kultúrája a tárgyalt időszakban. Az első kötet tanulmányokat, kutatási eredményeket tartalmaz, míg a második egy önmagában is informatív melléklet, amelyben kiváló minőségű fotókat, ásatási helyszínrajzokat, térképmellékleteket láthatunk. A szerző könyvében helyet biztosított az általa 2014 után objektív és szubjektív okok miatt már nem ismert lelőhelyek közlésére. Ezek több szakember – közülük sokan egykori tanítványai – tollából született esettanulmányok. A mű értékét tovább emeli, hogy benne Miske Kálmán eddig publikáltalan kézirata is megtalálható.

A pódiumbeszélgetés során ízelítőt kaptunk Ilon Gábor korábbi szakírói munkásságáról. Noha – emelte ki a szerző – a beszélgetésnek nem célja könyveinek eladása. Azokat szakmai elhivatottságból és nem anyagi haszonszerzés céljából írta. A Vas megyében korábban általa megszervezett MΩMΩΣ III. és VI. konferencia kötetek szerkesztője nem csupán a régész szakma számára publikált. Nevéhez fűződik a több kiadást megért Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe, a Régésztechnikus kézikönyve I. főiskolai jegyzet és az ifjúság számára befogadható, olvasmányos Régészeti nyomozások Magyarországon, illetve a Kőszeghegyalja régészeti örökségének olvasókönyve is. 2004-ben elkészítette Szombathely őskori településtörténetének vázlatát. Tagtársunk, Kern István tevékenységéről jelentetett meg (2013) egy katalógust Gyűjtő a velemi Szent Vid-hegy lábánál címmel. A velemi aranykinccsel kapcsolatos kutatásait 2015-ben adta közre.

Ilon Gábor munkásságát Kuzsinszky-éremmel és Schönvisner-díjjal jutalmazták. Bízunk abban, hogy frissen megjelent műve kapcsán visszatérő, gyakori vendége lesz majd a Vasi Múzeumbarát Egyletnek. A kissé hosszúra nyúlt eszmecserét követően a résztvevők lankadatlan érdeklődését tapasztalva úgy hisszük, erre jelentős igény mutatkozik.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!