Aktuális
Mi van az étlapon?
Menzatörténet, étkezési szokások és a jövő gasztro-titkai
2025.06.11
A Vasi Múzeumbogár Klub tagjait dr. Nagy Adrienn történész kalauzolta végig a MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Menzán innen – menzán túl: titkok, tények, távlatok az iskolai közétkeztetésben című vándorkiállításán.
Az időszaki tárlatnak helyet adó Smidt Múzeumban dr. Nagy Adrienn kezdésként arra kérte a megjelenteket, hogy kicsit vizes tálcáikat képzeletben megragadva álljanak be vele a „nosztalgia kantinja” előtti sorba. Hozzátette: a (gyermek) közétkeztetés alig egy évszázados története és jelen állapota eddig nem túl gyakran került terítékre múzeumi kiállításokon, s noha a menza generációkat köt össze, a köztudatban még ma is „gyermekkori mumusként” él.
Vetített képes előadása során a mélyen gyökerező okok mellett megismerhettük a latin eredetű menza szó jelentését (asztal/asztallap). Hallhattunk a menza őséről: a helyi egyesületek, jótékony hölgyek kezdeményezésére 1874-ben létrejött első népkonyhák működéséről, jelentőségéről és hátteréről. Majd szó esett Bárczy István (Budapest 4. polgármestere) napközi otthonok rendszerére épülő kezdeményezéséről, illetve sikeres lakás- és iskolaépítési programjáról, melynek keretében a gyermekétkeztetésre is gondot fordítottak. Sok érdekességet hallhattunk az első világháború okozta szegénység „szemérmes” kerülőútjairól, olyan magán népkonyhák létrejöttéről, mint amelyet Weiss Manfréd, Mautner Alfréd vagy épp Fellner Henrik is működtetett. De – archív felvételek kíséretében – szó esett az 1916 decemberében, IV. Károly koronázására készült gulyáslevessel „megnyíló” Központi Konyha rövid (elméletben 8, a gyakorlatban csak alig 6 éves) működéséről is. Érdekességként a polgári- és diákétkezők, illetve hadikonyhák heti menüje is felvillantásra került. Majd a háborút követő éhínséget orvosolni próbáló angolszász, svéd és egyéb missziók gyermekétkeztetésének nívójáról is hallhattunk.
1921-től a gyermekek és szegények élelmiszer ellátása a napközi otthonokra, majd a Bárczy István rendszerén alapuló iskolai konyhákra hárult. A történeti visszatekintésben megtudhattuk, milyen elvek és anyagi megfontolások mellett alakult – illetve formálódott ki – a gyermek közétkeztetés az 1950-es évektől a rendszerváltásig.
A menzatörténeti időutazás Francsovics Judit A konyhás néni főztje című humoros versével zárult. Ezt követően napjaink kihívásairól, a klasszikus menza megreformálásáról és a jövő menzájáról láthattunk és hallhattunk újító elképzeléseket.
„Álmodom egy olyan menzáról, ahol olyan ételeket főznek, amilyeneket szeretek, és annyit szedhetek, amennyi jólesik.”
A kiállításban szereplő, iparművészek által tervezett étkészletek sorában szerepelnek például a Ambrus Éva iparművész által a ’70-es években tervezett Uniset 212 darabjai.
Az interaktív elemekkel színesített kiállításról ízelítő a galériában látható. Hol marad a repeta? A tárlat a Smidt Múzeum nyitvatartási idejében 2025. szeptember 30-ig még megtekinthető.
Sztelly
