Aktuális

"Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél." /Jókai Mór/ - Fotó: TK)

A neves író szívét nem csupán a szép hölgyek, hanem a természettudományok is rabul ejtették. Ezirányú érdeklődése, olvasottsága romantikus és realista jegyeket egyaránt magán viselő regényeiben követhető nyomon. Az író a szövevényes történeteiben kora tudományosságának gyakorlati ismereteit közvetítette az olvasói számára, egyfajta „új művelődési modellt” teremtve. Romantikus naivitással úgy gondolta, hogy pusztán a szellemi felemelkedés elegendő a társadalom jobbításához. Írásai által Jókai nagyon sokat tett a mezőgazdaság korszerűsítéséért, az ipar fejlesztéséért és a tudományos munka felkarolásáért – emelte ki Réka.

Jókai személyes tapasztalatairól, jó emberismeretéről tanúskodó regényeinek tudományos hátterét komoly előtanulmányokkal, kutatásokkal alapozta meg. Regényeinek ízes leírásait a kor világfelfogása szerint az ásvány-, növény- és állatvilág hármas egysége jellemzi. Ehhez kötődően Jókai Mór olvasmányélményeiről Révay Mór (Jókai főszerkesztője) nyomán hallhattunk meglepő példákat. Az író természettudományos tájékozottsága a Fekete gyémántok lapjain „kristályosodik” ki leginkább – mondta el Réka a műből idézve:

Szemelvények hangzottak el Jókai köteteiből (fotó: TK)

„Ki is értené e rejtélyes műszerek hivatását az őt környező emberek közül? Mit világít meg Locatelli lámpája? Mit számít fel Lavoisier tűzmérője, Berard gázhőmértékhasonlítója? Mit tanít a csodateljes napspektrum? Mit mível a Bunsen-villanygép, mely a vizet elemeire felbontja? Mi lakik Wollaston villanytelepében? Mit idéz elő a hővillany-oszlop?”

Jókai főhősei a tudományt nem önmagáért művelik, hanem a közösséget kívánják vele szolgálni. Jókai naprakészsége szóalkotásaiban is megmutatkozik. Külföldön bevett szavakat honosított meg (lóerő), szavakat alkot (repülőgép). Ugyanakkor nem bocsátkozott elméleti fejtegetésekbe, a tudományosság gyakorlati oldalát helyezte művei középpontjába. Erre adnak példát romantikusan idealizált, értelmiségi főhősei – gondoljunk csak Berend Iván, Tatrangi Dávid, Garamvölgyi mérnök, vagy Timár Mihály személyiségére –  megcsillantva műszaki- és természettudományos jártasságukat. Az író egyes tudományt értelmező sajátosságaira, esetlegességeire ráirányítva a figyelmet Réka elmondta: nem árt vigyázni, mert a „ravasz” Jókai olykor szánt szándékkal áltudományos vagy félrevezető információkat csempészett bravúros humorral megírt regényeibe.

Ők is természetbarátok: Schmidt Dávid és Schmidt Eszterke (fotó: TK)

A foglalkozás szövegelemzéssel zárult, amelyek többek között a Fekete gyémántok, a Hétköznapok, a Jövő század regénye, Erdély aranykora, A kiskirályok című regényekből származtak. Az aranyember egy kedves részlete pedig arra is példát ad, hogyan lehet a természettudományos ismereteket a szív szolgálatába állítani.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!