Aktuális

A Szülőföld Kiadó gondozásában 2025-ben megjelent Etnofotográfia az Őrség vidékén a kezdetektől 1957-ig című kiadvány 2025. december 9-én nagy sikerrel debütált Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. A szombathelyi bemutató alkalmával a könyv létrejöttének indíttatásáról, a néprajzi fényképezés kezdeteiről, jelentőségéről Tanai Ibolya, a Savaria Múzeum kommunikációs munkatársa kérdezte a szerzőt, dr. Illés Pétert és dr. Gráfik Imre néprajzkutatót.

A kötettel dr. Illés Péter (PhD) etnológus, főmuzeológus (Savaria Múzeum) nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a Savaria Múzeum néprajzi fotótárában őrzött 65 ezer tételnyi, néprajzi szándékkal készült eredeti, hiteles és pótolhatatlan fotóhagyatékot górcső alá vegye, és azok értelmezését, elemzését az érdeklődő olvasók elé tárja. A Savaria Múzeumban őrzött örökség gyökerei a 1900-as évek előtti időkre nyúlnak vissza. A délután során vetített képes előadásban kaphattak ízelítőt a kötet tartalmából a beszélgetés részvevői. Megtudhatták, hogy a szombathelyi néprajzi fotógyűjteményben őrzött egyik legrégebbi felvétel kollódiumos eljárással Szombathelyen, az 1870-es években készült. Megismerhették a könyv borítóján szereplő „nagycsákányi leány- és legényviseletek” üvegnegatívra készült reprográfiájának szövevényes történetét. Ugyanígy a néprajztudomány fejlődésével egyre professzionálisabbá váló dokumentarista fénykép- és filmkészítés fejlődését, valamint azoknak a személyeknek a munkásságát is, akik az Őrség házait, szobabelsőit, gazdasági épületeit, népviseletét, lakóit megörökítették Kárpáti Kelementől egészen Dömötör Sándorig.

Az Őrség és vidéke hagyományos népéleti jellegzetességeinek dokumentálása az eredeti életvilágok helyszínein ma már teljességgel megismételhetetlen, ami miatt e tevékeny etnográfus nemzedék munkája kiemelkedően értékes.

Dr. Gráfik Imre a közgyűjteményekben őrzött felvételek sokféleségére hívta fel a jelenlévők figyelmét. A szerző – korábbi mentorált tanítványa – eredményeit méltatva elmondta: az általa végzett feldolgozó munka óriási jelentőségű, és legalább olyan összetett feladat, mint a terepmunka.

A beszélgetés zárásaként történeti ritkaságok is előkerültek dr. Illés Péter „tulipános ládájából”. Többek között Bárdosi János néprajzkutató hagyatékából a Savaria Múzeum tulajdonába került aprócska doboz, benne Pável Ágoston mindeddig ismeretlen és azonosítatlan fényképfelvételeinek 6 x 9 cm-es negatívjai. Megtekinthető volt egy 1936-ból származó, Gönyey Sándor fotójával ellátott képes levelezőlap is, hátoldalán Pável Ágostonhoz írt szavaival.

Dr. Illés Péter elmondta, hogy már előkészületben van az Őrség néprajzi fotótörténetének kutatásait összefoglaló tudományos munka második kötetének kiadása, amely a Vasi Múzeumbarát Egylet gondozásában még ebben az évben megjelenik. A szerző bízik abban, hogy munkája ösztönzésül szolgál majd a közgyűjteményekben országszerte lappangó etnográfiai fényképhagyaték mélyebb feltárásához.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!