Aktuális

A felvezetőben hallhattunk Sorokpolány, Csepreg, Mesteri, Ják nagy sírszámú, és Szombathely, Kőszeg, Vasvár, Nagytilaj kisebb kiterjedésű középkori temetőinek kutatási eredményeiről. Sajátos világot tár fel a Vas vármegyei középkori temetők csonttani (osteológiai) vizsgálata. Az elváltozok, sérülések a helyi népesség életmódjáról, hiedelemvilágáról, szokásairól vallanak. Az előadó a mesteri „boszorkány” esetét hozta példaként, aki születési rendellenességei okán vonta magára a figyelmet. Az előre álló metszőfogakkal rendelkező, púpos asszonyt összekötött végtagokkal, hasra fektetve, egy nagyobb madár, feltehetően vajú tetemével földelték el.

A mesteri "boszorkány" koponyája. (Részlet dr. Tóth Gábor Antal prezentációjából)

A jáki Szent György-templom régészeti múltjáról egy korábbi tudósításban már bővebben beszámoltunk. Dr. Tóth Gábor felidézte a templomalapító Jáki Öreg Márton sírjának feltárási körülményeit. Nagytilaj, az elpusztult Árpád-kori templom körüli temető kapcsán került a figyelem fókuszába. Innen a vártnál nagyobb arányban kerültek elő újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek földi maradványai. Noha a helyi felnőtt lakosság „nordikus”, erőteljes testfelépítésű volt, csontjaik erős fizikai igénybevétel nyomairól tanúskodnak (gerincproblémák, csontkinövések).

Virtuálisan Vasváron. (Részlet dr. Tóth Gábor Antal prezentációjából)

– idézte az előadó Bendefy-Benda Lászlót, majd ennek szellemében képzeletben Vasvárra kalauzolta hallgatóságát, hogy a csontokon keresztül meséljen arról, hogyan éltek, milyen mesterséget folytattak, miben hunytak el a középkori város lakói. A Szűz Mária és Szent Mihály tiszteletére szentelt templomok, valamint a domonkos kolostor leletanyaga változatos képet mutat. A betört koponyafő, a kardvágta sípcsont kemény harcokról, békétlenségekről, a fogbetegségek, fogkő a terített asztal változatosságáról, a csontelváltozások: térd-, boka-, csípőízületi kopások a megfeszített munkáról, az Achilles-ín sérülése talán büntetésről tanúskodnak. Egyéb, inkább orvosi szemmel észlelhető csontelváltozások a halál lehetséges okaira: csontdaganatra (osteosarcoma), csontvelő tumorra (myleoma multiplex), TBC-re és a behurcolt szifilisz jelenlétére utalnak.

Dr. Tóth Gábor antropológus összegzésül elmondta: a középkor emberének élete nagyon nehéz volt, rengeteg betegséggel, fizikai terheléssel kellett szembenéznie. Csak kevesen érték meg a mai értelemben vett időskort. A várható élettartam körülbelül három évtizedre tehető. Annyi biztos, hogy a mai biztosítási szakemberek sikítva menekültek volna egy-egy középkori településről, így Vasvárról is.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!