Aktuális
A velemi Szent Vid-templom középkori története
2026.02.26
Rejtély, hogy dr. Kiss Gábor régész személyisége, vagy a velemi Szent Vid-templomot övező titkok vonzották-e a nagyszámú érdeklődőt 2026. február 25-én, szerdán a Savaria Múzeumba.
A Vasi Múzeumbarát Egylet Élet és halál a középkori Vas vármegyében című előadássorozatának hatodik eseményén bizony szűkösnek bizonyult az emeleti előadóterem. Dr. Kiss Gábor előadásának kezdetén a Szent Vid elnevezés történeti-etimológiai hátterére rávilágítva felidézte a Diocletianus császár uralkodása alatt vértanúhalált halt Szent Vid (Vitus) legendáját. Ezt követően a velemi hegyen álló templom műemléki, régészeti kutatástörténetéről szólt, megemlítve Miske Kálmán báró, autodidakta régész, a híres szentvidi aranykincs felfedezője és dr. Károlyi Mária, a Savaria Múzeum régésze kutatásait. Bemutatta Szilágyi István szombathelyi főépítésznek a templomról készített precíz rajzait, amelyek további alapzat- és falkutatások megindulását ösztönözték. Ekkor még úgy sejtették a szakemberek, hogy a templom legrégebbi része a torony, amely a 17. században épült. Dr. Fekete Mária az 1857-es kataszteri térkép tanulmányozása során figyelt fel az épület nyugati oldalbejárata mellett lévő gyóntatófülke falának rendellenes ívére. A templom előtti területen általa vezetett ásatás nem várt eredményt hozott. Egy Árpád-kori kővár több periódusban átépített tornyának maradványait, alatta a 10–11. századi sánc egy szakaszát azonosította, amelynek építésekor alapjaiig elbontottak egy 9. századi kisméretű templomot.
A mai formájában 1858 óta álló templomépület falkutatása 2020-ban kezdődött. Most különösen a főhajó karzat alá eső része várna feltárásra – emelte ki dr. Kiss Gábor. Hangsúlyozta, hogy a teljeskörű vizsgálat során lehetővé válna a Héder nemzetségből származó Kőszegi Nagy Henrik által a 13. században építtetett várkápolna történetének felvázolása. Akár még az Árpád-ház kihalásáért jelentős mértékben felelős Kőszegi Nagy Henrik sírja is előkerülhet.
Végül a templom körüli temetőről szólva az előadó elmondta, hogy a tekintélyes személyeket a megszentelt épület közvetlen közelében, míg a közembereket a hegyoldalban lévő, évszázadokon át használt sírkertben helyezték örök nyugalomra. Bemutatott egy, a templom környékéről származó bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztet is, amelynek görög nyelvű felirata az Istenszülő Szűzre utal.
A Szent Vid-templom története természetesen nem ért véget az újkor hajnalán, de a folytatás elregélése már a művészettörténészek feladata – zárta előadását dr. Kiss Gábor.
Sztelly–TK
