Aktuális

Január 24-én az ókori előzményekről, a calendae szó jelentéséről, a római naptárról, az okmányokon lévő keltezés értelmezéséről, az isteneknek szentelt ünnepnapokról, illetve baljós dátumokról Schmidtné Vinczi Réka tartott érdekfeszítő előadást.

Ágoston Eszter a kalendáriumok történetéből szemezgetett. Elmondta, hogy a maihoz hasonló naptárlapokat nyomtatásban legelőször a Hunyadi Mátyás udvarában is megforduló jeles csillagász, Regiomontanus adott ki 1474-ben, Nürnbergben. Az öröknaptár latin és német nyelven jelent meg. Az első magyar kalendáriumot Székely István történetíró készítette és nyomtatta Krakkóban, 1538-ban. A 16. századból 60 db magyar nyelvű kalendáriumról tudunk. A klubdélután zárásaként szó esett Regiomontanus Csíziójáról, vagyis a csillagászati tudománynak rövid és értelmes leírása című könyvecskéről.

Január 31-én otthonról hozott és a Savaria Múzeum könyvtárában fellelhető kötetek lapozgatásával kezdődött a beszélgetés. Izgalmas élményt jelentett belepillantani többek között Az Est Hármaskönyve, a Szombathelyi Egyházmegyei Kalendárium, a Függetlenség, a Pázmány Péter Naptár, a Pesti Hírlap Nagynaptár és a Kincses Kalendárium színes tartalmú köteteibe. Emellett akadtak a gyermekeknek és diákoknak szóló vidám, ismeretterjesztő kalendáriumok is.

A folytatásban Ágoston Eszter arra az 1583-as évre szóló, Bécsben nyomtatott magyar nyelvű kalendáriumra hívta fel a figyelmet, amely egykor a Batthyány család körmendi könyvtárának részét képezte. A könyvritkaságot az OSZK digitalizálta, így közösen lehetett elemezni a tartalmát. ITT tekinthető meg.

Ezt követően Tóth Kálmántól a hónapábrázolásokról hallottak és láttak érdekességeket a résztvevők. Végezetül az úgynevezett Bullet Journal (BuJo) szerkesztésének Ryder Carroll által kidolgozott módszerével is megismerkedtek. Ajánljuk mindazoknak, akik szeretnek tervezgetni, rajzolni és szívesen kipróbálnák az egyedi naptár szerkesztését.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!