Aktuális

Csoportkép a Pável Ágoston Múzeumnál (fotó: Tóth Kálmán)

Szentgotthárdon a Pável Ágoston Múzeumban a szokásos forró tea és meleg fogadtatás várta az érkezőket, akiket Horváth Tiborné, Ági intézményvezető köszöntött, majd beszámolt a múzeum szakmai tevékenységéről. A későbbiekben pedig Károly Andrea múzeumpedagógus és Gáspárné Mayer Margit tárlatvezető kalauzolták a résztvevőket a kiállításokban.

M. Kozár Mária néprajzkutató érdekes előadást tartott a Szentgotthárd környéki háznevekről (fotó: Tóth Kálmán)

Mukicsné Kozár Mária néprajzkutató ezúttal Háznevek a Szentgotthárd környéki szlovén településeken címmel tartott előadást. Az 1983-ban Szentgotthárdhoz csatolt Rábatótfaluval együtt hét faluban élnek szlovének. Rábatótfalu, Alsószölnök és Szakonyfalu utcás, Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Orfalu és Kétvölgy pedig szórványtelepülések. A szórványtelepüléseken a házak a dombokon szétszórtan épültek, de házcsoportokba rendeződve. Felsőszölnökön 1987-ben 28 házcsoport volt 401 házzal. Minden házcsoportnak és minden háznak külön neve volt, és van ma is, ha lakott még. A házcsoport annak a háznévnek a nevét viseli, amelyik családból a legtöbben élnek vagy éltek egykor abban a házcsoportban. A háznevekre azért is szükség van, mivel sok az azonos vezetéknevű lakos, akiket csak a háznév alapján lehet megkülönböztetni. A falu lakói egymást háznevükön ismerik, emlegetik és szólítják. Házasságkötés után a férj és a feleség továbbra is a saját háznevén ismert, illetve idővel annak a házneve válik általánossá, akinek a házában laknak. A gyerekek annak a háznak a háznevét öröklik, amelyben felnőnek. Abban az esetben is, ha az nem az apa, hanem az anya háza. Háznevei nemcsak a szórványtelepülések házcsoportokba rendezett házainak vannak, hanem az utcás települések házainak is. Vagyis mind a hét szlovén településen ismertek és használatosak ma is a szlovén nyelvű háznevek. A háznév eredete lehet keresztnév (pl. Gyáncskini – Jánosék, Miklausini - Miklósék), foglalkozásra (pl. Kovácsini – Kovácsék, Kálcini – Takácsék), földrajzi elhelyezkedésre (pl. Bükasni – Bükkfások, Kautnarski – erdő zugában élők), nemzetiségre utalók (pl. Rovátini – Horváték, Talánini – Taljánok/Olaszok) vagy ragadványnév, amit más falubeliektől kaptak (pl. Svorcini – Feketerigóék, Upkasni – Búbosbankáék).

Megtekintésre érdemesek a Pável Ágoston Múzeum fazekasremekei (fotó: M. Kozár Mária)

Kétvölgy két település – Permise és Ritkaháza – egyesítése után kapta ezt a nevét. A helyi önkormányzat 2022 tavaszán mintegy 70 kerámia házszám- és háznévtáblát helyezett a lakóházakra. Az egységes táblákat Nagy Attila orfalui fazekas készítette, Doncsecz Károly kétvölgyi fazekasmester mintáinak felhasználásával. A Népművészet Mestere címmel kitüntetett fazekas 49 alkotását őrzi a Pável Ágoston Múzeum. A Kétvölgyön mára eltűnt házak háznevei a Kemencésház pajtájának a falára kerültek fel.

Barkaágas bevonulás a Nagyboldogasszony-templomba (fotó: M. Kozár Mária)

Az előadás után a szentgotthárdi Nagyboldogasszony-templomban passiós virágvasárnapi szentmisén vettünk részt. Déri Péter atya 50 fős csoportunkat külön köszöntötte.

Irodalmi piknik Kétvölgyön (fotó: Tóth Kálmán)

Mise után utaztunk Kétvölgyre, ahol a Kemencésház pajtájában tartottuk szokások piknikünket és felolvasásunkat. Ezúttal Pável Ágostonnak a vászontörölközők, abroszok és lepedők „nagymosásáról” szóló írását olvastuk fel. Az egészet egy hatalmas, fából készült úgynevezett párusajtárban áztatták, majd párufödéllel (vászonabrosszal) letakarták. Erre száraz fahamut szórtak és ezen keresztül töltötték fel forró vízzel a párusajtárban lévő vászonneműt. Ha kihűlt a víz, a sajtár alján lévő nyíláson leengedték és újból felforralták. Így lúgozták a vászonneműt 12 órán át. Másnap reggel kivitték a patakra vagy a tókára és ott öblítették ki hideg vízben. Kifacsarták, majd szárították. Nedvesen sodrófára tekerték és hosszú lapickával (mángorlóval) kisimították.

Ilyen szép konyhában öröm lehet a főzés (fotó: M. Kozár Mária)

A felolvasás után megtekintettük a konyhát, amelyben „a régi az újjal” párosul. Egy csempés takaréktűzhely sparhelttel, két sütővel és kenyérsütő kemencével az egyik oldalon, a másikon modern konyhaberendezéssel. A helyiséget rendezvények során használják. A szemben lévő kultúrházban fotókiállítás látható 20. század eleji fotókkal és egy vitrinben Doncsecz Károly helyi fazekas termékeivel.

Végül együtt elmentünk a kilátóhoz. Útközben láttuk a háznévvel ellátott kerámia házszámtáblákat is. A résztvevők többsége a kilátótól indulva kétórás körtúrán vett részt Permisétől Ritkaházáig és vissza.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!