Archívum

Virágvasárnapi Pável-emléktúra

Fölöttünk ragyogott az ég...

2016.03.20

„…és a suttogó lomb között / csicsergő madárminisztránsok / továbbították együgyü imánkat” – hogy találjunk ki az erdőből az Apátistvánfalváról Orfaluba vezető Rókagomba tanösvényen. „Aztán leültünk és anyánk mesélt…”, illetve Pável Judit felolvasta édesapja, Pável Ágoston egyik versét.

Valóban az erdőszélen áll a Szlovén Porta és Kézművesház, amely az idei virágvasárnapon úti célunk volt. A Szombathelyi Szlovén Önkormányzattal és Pável Ágoston Szlovén Kulturális Egyesülettel 2011 óta minden év virágvasárnapján Pável-emléktúrát szervez a Vasi Múzeumbarát Egylet. Akkor volt Pável Ágoston születésének 125., idén van 130. évfordulója.
Az első túrán – 2006-ban a 120. jubileum alkalmából – a Savaria Múzeum munkatársai végigjárták a Pável Ágoston által felkeresett összes települést. Az Őrségi képek című írásából tudjuk, hogy 1936-ban dr. Gönyei Sándor néprajzkutatóval bejárt három napos nagyheti gyűjtőútjuk célja az volt, „hogy útvonalunkon (Farkasfa-Kondorfa-Szalafő-Őriszentpéter) népies tárgyú felvételeket csináljunk…”
Pável és Gönyei is vonattal utaztak Szentgotthárdra. Ott felfogadtak egy „keszeg fuvarost”, aki Rábakethelyre, Máriaújfalura és Farkasfára szállította őket. Onnan gyalog folytatták az utat Kondorfára, Szalafőre és Őriszentpéterre.
2011-ben mi is találtunk még fuvarost, aki – akkor még kis létszámú – csoportunkat elvitte a máriaújfalui tóhoz, majd visszahozta Szentgotthárdra. Azóta lovaskocsit nem sikerült szerezni és a túra résztvevőinek száma is egyre nőtt (idén közel 60 fő volt).

Memory-játék a szentgotthárdi múzeumban

Túránk délelőtti programja minden évben azonos. Szombathelyről vonattal utazunk Szentgotthárdra. Első állomásunk a Pável Ágoston Múzeum, ahol a kiállításokkal és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal ismerkedünk. Utána részt veszünk a virágvasárnapi passiós szentmisén a helyi barokk templomban. Három évig a máriaújfalui tóhoz jártunk. Útközben és a tónál Pável Judit felolvasott édesapja, Pável Ágoston néprajzi írásaiból és verseiből. 2015-ben útirányt váltottunk, Rábatótfalun át Szakonyfaluba mentünk.
Az idei évben március 20-án volt virágvasárnap, ezért rövidebb gyaloglást terveztünk, s „keszeg fuvaros” helyett autóbuszt béreltünk. A szentmise után a busz Apátistvánfalvára vitt minket, ahol a Határőr Emlékhelyet tekintettük meg. Az emlékhely gondnoka Merkli László helybeli lakos, aki maga is határőr volt. Így a kiállításvezetés során saját tapasztalatait is el tudja mondani, s tud válaszolni az érdeklődők kérdéseire.

Irány Orfalu!

Innen az erdő felé vettük az irányt, hogy a Rókagomba tanösvényen eljussunk Orfaluba. Urbán László gyakorlott túravezetőnek köszönhetjük, hogy nem tévedtünk el, mivel a túraútvonal jelzési igencsak ritkák, sőt szinte nem is voltak. A ragyogó napsütés és a friss levegő kellemes tavaszi sétává tette a kb. 4 km hosszú utat. De azért megörültünk, amikor megpillantottuk az erdő szélét, s mellette az orfalui Kézművesházat, amelynek füstölt a kéménye. A „gazda” – Holecz Károly – gyakorlott túrázóként féltett minket, nehogy megfázzunk, ha kimelegedve beülünk egy hideg terembe. A Rábavidéki Kulturális és Turisztikai Egyesület elnöke elmondta, hogy egy Amerikában élő hölgytől vásárolták meg a parasztházat, amelynek melléképületét alakították át – uniós pályázat keretében – kézművesházzá. Az udvaron található a „Kis Trigláv”, egy szikla Szlovénia legmagasabb hegycsúcsáról. A szikla talpazatában a magyarországi szlovének településeit átszelő folyóvizekből származó kövek láthatók, s ezzel a magyarországi szlovének jelképévé vált e sziklatömb. Szlovénia legmagasabb csúcsát, a Triglávot (2864 m) tavaly az orfaluiak is meghódították. Bár nem az egész csapat, a rossz időjárás miatt csak hárman. Az orfaluiak 300 kilométert gyalogoltak öt napon át. A fizikai megterhelésnél kellemetlenebb volt a lelki, de sikeresen leküzdötték és idén is készülnek egy újabb túrára.
Pável Judit ez alkalommal édesapja Nyílttűzhelyű konyhák a hazai szlovénoknál című 1927-ben keletkezett tanulmányából az Orfaluban tapasztaltakat olvasta fel. Egy helyen „a parányi konyha felét a kezdetleges tűzhely foglalja el, másik felét pedig a tüzelésre szánt ág és aprított fa, továbbá szakajtók, fejszék stb.; ugyanitt a fal hosszában egy pár lécből és karóból hevenyészett padka áll a konyhában éjszakázó baromfiak számára, úgyhogy a konyha ezen része valósággal fakamra és baromfiól.” Majd a helyszínhez illően azt a Pável verset hallottuk magyarul és szlovén fordításban, amelyből írásunk elején már idéztünk. Orfaluból Szentgotthárdra busszal, majd Szombathelyre vonattal tértünk vissza.

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza