Archívum

Archívum

Túra a trianoni kereszthez

2020.03.23

2020. február utolsó vasárnapján, 29-én még szabadon túrázhattunk a Kőszegi-hegységben. Nem volt még sem határzár, sem karantén, sem óvakodás a tömegközlekedési eszközök használatától a koronavírus járvány miatt.

Az 500 éves platán alatt

A kőszegi vasútállomástól nem a hagyományos utunkon mentünk be a városba, hanem a kék kereszt jelzésen. Útközben röviden rápillantottunk a néhai Kőszeg–Sopron vasútvonal megmaradt síndarabjára, majd a Gyöngyös-patak mellett haladtunk tovább, hogy átkeljünk a gyalogos hídon. A pataknak itt két ága van, ugyanis egy malom is állt a túloldalon. A malomtól betértünk az 500 éves platánhoz. A hatalmas fa még „aludt”, a rügyei még zárva voltak. Ettől függetlenül így is impozáns látványt nyújtott, az alatta álló csoportunk eltörpült a fa méretei mellett.

A platántól a Fő téren és a Jurisics téren keresztül sétálva gyönyörködtünk az ébredező kisváros épületeiben. A Várkerületet elhagyva a Király-völgyi utcára kanyarodtunk be. A hatalmas árok, amely mellett az ösvényen haladtunk, most ki volt tisztítva, sokkal szebb képet mutatott, mint a korábban megszokott bozótos. A Szulejmán-kilátó alatt elsétáltunk és az általunk „betontalpfásnak” nevezett kevésbé kaptatós úton mentünk fel a kilátóhoz. Körültekintettünk a városra, majd tovább a Kálvária felé. A Kálváriát alulról közelítettük meg.

A Kálvária oltára

Óvatosan letelepedtünk a helyenként itt-ott korhadt padokra és elfogyasztottuk tízórainkat. Nagy szerencse ért minket itt, ugyanis a Kálvária kapuja nyitva volt. Ritka alkalom, amióta túrázok, ez soha nem volt fordult még elő! Nosza, valamennyien be is mentünk az egyszerű oltárral rendelkező templomba. A kápolna látogatása után irány a túra célpontja: a trianoni kereszt.

Valaha „Vörös kőfejtőnek” hívták ezt a helyet, ahol Chernel Kálmán 1882-ben kőpadot állított. Nem sokkal később az akkori polgármester további padok elhelyezését rendelte el, így több kirándulót tudott fogadni a hely. 

Az 1. világháborút követően Kőszeg elveszítette vonzáskörzetének több mint kétharmadát. Így ír a krónikás erről: „A hegyoldal 1936-ban politikai szerepet kapott, amikor a trianoni békeszerződés mementójaként vasbeton keresztet építettek rá. A hármas halomra illesztett, mintegy 8 méteres emlékmű terve már 1932-ben elkészült, akkor a török ostrom 400. évfordulóján még a városban szándékozták elhelyezni. Gyöngyös Endre, Kőszeg város aljegyzője, későbbi polgármestere szemelte ki helyszínnek, tekintettel arra, hogy innen az emlékmű az elcsatolt területekre néz, illetve onnan is jól látható. Érdekes módon felavatásáról a helyi sajtó nem számolt be, költségei sem ismertek, de azon az őszön kivilágítását is fontolgatták. A Trianoni-keresztre később, innen nem messze az osztrák oldalon, Saint-Germaini kereszt építésével válaszoltak, amellyel a Párizs környéki békék őket érintő részéről emlékeztek meg. 1945 után a szigorúan őrzött határrészhez tartozott, sokáig csak a határőrök közelíthették meg. 1989 után vált újra teljesen szabadon látogathatóvá. 1993-ban felújították, emléktáblával látták el, emlékezve a vasfüggöny időszakára.”

A Trianon kereszt alatt

Nemrég építettek a kereszt mögé egy kisebb fa kilátót a sziklafal tetejére, ahonnan látszik Rőtfalva és a távolban az Alpok vonulata. A kereszt mellett egy tábla mutatja a néhai Vas vármegye térképét a településekkel, amelyeknek csaknem a fele ma már Ausztriához tartozik, Burgerland tartomány részeként. A néhai Vas megye valójában nagyon kevert népességgel rendelkezett. Az elcsatolt területeken a németek (osztrákok) és a szlovének aránya 1910-ben 80 százalék körül volt. Kőszeg városában 1910-ben például a német ajkú lakosság számaránya 36% volt.

A kereszt alatti csoportkép készítése után visszaindultunk Kőszeg városába. A 10 km-es túrán 35 fő és egy kutya vett részt. Szép napunk volt, jól éreztük magunkat.

Urbán László

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza