Archívum

Az esemény kezdetén Bodó Judit tanárnő röviden bemutatta a vendéget, Fekete Györgyöt, aki gyermekkora óta érdeklődik a magyar könnyűlovasság története iránt. Gyűjteményének első darabját, egy 1861-ben készített gyalogos tiszti szablyát 1956-ban szerezte meg. Ezt követte egy 17. századi alabárd és egy 19. századi tiszti kard. A 200 darabot meghaladó kollekció törzsét magyar relikviák teszik ki, de perzsa, török, német és osztrák fegyverek szintén megtalálhatók benne. Fekete György mialatt bemutatta a magával hozott tárgyakat: szablyát, pisztolyt, karabélyt, pallost, csákányt, hegyestőrt, büszkén említette meg a birtokában lévő honfoglalás kori szablyát.

Az előadó kifejtette: a huszárság magyar „találmány”, már elnevezése is magyar eredetű. Luxemburgi Zsigmond király rendeletében írva áll: 20 jobbágytelkenként egy könnyűlovas huszárt kell felszerelni. A magyar huszárok nemzetközi hírnévre tettek szert, nemcsak mert rettegték őket, hanem mert igényt is tartottak rájuk, ugyanis ahol már a katonai megfontolás kevésnek bizonyult, ott vakmerőségük és gyorsaságuk még győzelemre vihette a csatát. Huszár viszont csak hazánk földjén termett, innen lehetett sorozni őket.
Szóba került Hadik András is, aki 1757-ben 3000 huszár élén megsarcolta Berlint. E hőstettének köszönhetően a Mária Terézia Érdemkeresztben részesült, majd karrierje egészen a császári haditanács elnöki székéig ívelt, amely pozíciót rajta kívül magyar ember nem töltötte be. Az előadó kiemelte Rostás Pál önfeláldozását, aki a napóleoni háborúk idején huszártársaival utolsó csepp véréig védett egy, sebesülteket szállító, Goricába tartó konvojt. Megemlékezett a világtörténelem utolsó lovasrohamáról: a magyar huszárok 1942-ben Mihalovkánál végrehajtott hőstettéről, amelyet Mikecz Kálmán ezredes vezetett.
Habár a huszárvirtus letűnt, érdekes módon a francia hadseregben a mai napig létezik a Bercsényi ejtőernyős ezred, amelynek elődjét magyar huszárok alkották.
Fekete György nemrég megjelent kötete után célul tűzte ki, hogy fegyvergyűjteményéből Keszthelyen múzeumot alapít. A VMbE később is szeretettel várja vissza a gyűjtőt.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!