2017.04.26

Fegyvert s vitézt…

Fekete György huszárrelikviái

Kardok huszárvágásnyira

Hol terem a magyar vitéz? Fekete György tudja rá a választ: a keszthelyi műgyűjtő ugyanis nem csupán kollekciójának értékes darabjait mutatta be, hanem arra is vállalkozott, hogy felidézze a huszárság történetének legjelentősebb eseményeit, nagy alakjait a Gyűjtemények gyűjteménye sorozat 25. rendezvényén.

Az esemény kezdetén Bodó Judit tanárnő röviden bemutatta a vendéget, Fekete Györgyöt, aki gyermekkora óta érdeklődik a magyar könnyűlovasság története iránt. Gyűjteményének első darabját, egy 1861-ben készített gyalogos tiszti szablyát 1956-ban szerezte meg. Ezt követte egy 17. századi alabárd és egy 19. századi tiszti kard. A 200 darabot meghaladó kollekció törzsét magyar relikviák teszik ki, de perzsa, török, német és osztrák fegyverek szintén megtalálhatók benne. Fekete György mialatt bemutatta a magával hozott tárgyakat: szablyát, pisztolyt, karabélyt, pallost, csákányt, hegyestőrt, büszkén említette meg a birtokában lévő honfoglalás kori szablyát.

Fekete György kezében címerrel tarsollyal

Az előadó kifejtette: a huszárság magyar „találmány”, már elnevezése is magyar eredetű. Luxemburgi Zsigmond király rendeletében írva áll: 20 jobbágytelkenként egy könnyűlovas huszárt kell felszerelni. A magyar huszárok nemzetközi hírnévre tettek szert, nemcsak mert rettegték őket, hanem mert igényt is tartottak rájuk, ugyanis ahol már a katonai megfontolás kevésnek bizonyult, ott vakmerőségük és gyorsaságuk még győzelemre vihette a csatát. Huszár viszont csak hazánk földjén termett, innen lehetett sorozni őket.
Szóba került Hadik András is, aki 1757-ben 3000 huszár élén megsarcolta Berlint. E hőstettének köszönhetően a Mária Terézia Érdemkeresztben részesült, majd karrierje egészen a császári haditanács elnöki székéig ívelt, amely pozíciót rajta kívül magyar ember nem töltötte be. Az előadó kiemelte Rostás Pál önfeláldozását, aki a napóleoni háborúk idején huszártársaival utolsó csepp véréig védett egy, sebesülteket szállító, Goricába tartó konvojt. Megemlékezett a világtörténelem utolsó lovasrohamáról: a magyar huszárok 1942-ben Mihalovkánál végrehajtott hőstettéről, amelyet Mikecz Kálmán ezredes vezetett.
Habár a huszárvirtus letűnt, érdekes módon a francia hadseregben a mai napig létezik a Bercsényi ejtőernyős ezred, amelynek elődjét magyar huszárok alkották.
Fekete György nemrég megjelent kötete után célul tűzte ki, hogy fegyvergyűjteményéből Keszthelyen múzeumot alapít. A VMbE később is szeretettel várja vissza a gyűjtőt.

Sztelly

Képgaléria

Itt épp Bodó Judit mutatja be az előadót
A zsinórozás nem csak dísze a huszárnak, védelmet is nyújt
Huszárkarabély, ki fogja kézbe?
A kard méltán fontos része annak markolata is
Fontos szerepük van honvéd hagyományőrzőinknek is
Csodás huszár relikviák az asztalon
Fekete György és Bodó Judit kezükben hazánk jelképével díszes tarsollyal.
Szakértőknek fegyver, kezdőknek irodalom
1850-es szív markolatú kard csuklózsinorral
Felkötöm kardomat...

A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.