Aktuális

Aktuális

Szóljatok róla, hogy el ne tűnjön nyomtalan…

Találkozás függetlenfilmes alkotókkal

2019.09.20

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja, a H+ Média és Kulturális Egyesület és a VMBE közös rendezvényén Lovass Tibor, a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnöke beszélgetett Boros Ferenccel és Horváth Zoltánnal.

Vas Megyei Príma Díj jelöltjei

A filmrészletekkel kiegészített beszélgetés vendégei felidézték első szárnypróbálgatásaikat, vallottak alkotói kulisszatitkaikról, a meglepetésről, ami akkor érte őket, amikor szembesültek filmjeik kedvező fogadtatásával. Szerényen viszonyulnak a népszerűséghez, ahhoz a tényhez, hogy 15 év alatt 30 film, 70 díj kötődik a nevükhöz. Középiskolai éveikben gyakran forgatókönyvírással töltötték nem csak az óraközi szünetek, hanem olykor bizony a tanórák unalmas perceit is. Egymásra találásuk már-már sorszerű volt: a Szent-Györgyi Albert Gimnáziumban padtársak lettek. Vágvölgyi Andrástól és autodidakta módon szerzett ismereteiket főiskolai éveik alatt tovább bővítették filmes szakirányon, ahol oktatóik, Murai András, Murai Gábor, Török Gábor értékes tanácsokkal segítették őket. Főiskolai hallgatótársaikkal, köztük Balogh Jánossal, a Weöres Sándor Színház későbbi színművészével elindították a Mozgóképmás csoportot. 2004-ben készült el főiskolai feladatként a Fejezetek egy szent életéből című 50 perces filmjük Varecza Lászlóról. Az alkotás jelentős hírnévre tett szert, 7 díjat nyert. Ezt követően több portréfilmjük készült, mind díjazott, például: A haditudósító – dr. Kuntár Lajos életéről, A meseboltos – amelyben Gazdag Erzsi barátai, ismerősei, kollégái emlékeznek a költőnőre, a Valaki Európában – Gál Ferusz Józsefről, aki a Savaria Történelmi Karnevál és a Savaria Nemzetközi Táncverseny főszervezője volt.

A film nem nélkülözheti a művészi hozzáértést és a kutatómunkát sem.

Sokáig nem tudatosult bennük, hogy valami pótolhatatlant örökítenek meg az utókor számára. Céljuk a gondolatébresztés, embertársaik tapasztalatain keresztül. Alkotásaik nem művészfilmek, hiszen ragaszkodnak a valósághoz. A vágás és az utómunka viszont nem nélkülözheti a művészi hozzáértést és a kutatómunkát sem. Ennek egyik megnyilvánulása az ún. „élőfejes” beszéltetés-módot kiegészítő betétek (etűdök) alkalmazása. „Sokszor csak leültettük a riportalanyainkat, és hagytuk, hogy beszéljenek. Ők mondják ki a szavakat, amiket mi is gondolunk…” – mondta Boros Ferenc.

„Filmjeinkben benne van a szívünk.”

A közönségé a szó

Amit elmondtak nekünk, azzal tisztelettel bánunk, és úgy is adjuk tovább a nézőknek, illetve a következő generációnak.” – emlékezett a forgatások során baráttá vált szereplőkre Horváth Zoltán.

Az alkotók függetlenfilmesként, önerőből dolgoznak, noha a technikai fejlesztés érdekében már a pályázati lehetőségeket is számításba veszik. Munkájuk, családjuk és a filmezés mellett nincs idő a múlton merengeni. „Az eredményeknek örülünk, a hibákból tanulunk. Továbbvisz minket a sok feladat.” – tette hozzá Boros Ferenc.

Meg a szív és a hit! Hisztek abban, hogy amit csináltok, tényleg olyan érték, amit a közösségnek emlékül adhattok, nem csak egy, de számtalan barázdát hagyva ránk. – zárta a beszélgetést Lovass Tibor, átengedve a szót a megjelenteknek, akik még kérdések sorával, javaslatokkal és elismeréssel halmozták el a párost.

Az alkotópáros filmjei minden érdeklődő számára online elérhetőek: https://korfilm.wordpress.com/dokumentumfilmek/

Sztelly

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza