Archívum

Archívum

Múzeumi érintés

Tárlatvezetésből jelesre vizsgáztak a múzeumbogarak

2019.01.23

Elképzelted már, hogy milyen érzés sötétben a múzeum világába csöppenni? Tárgyak vesznek körül és pusztán a tapintás, hallás vagy a szaglás adhat útmutatót milyenségükről. Pedig a kiállítások alapvetően vizuális ingerekre építenek.

Vendégek érkeztek különleges igényekkel

A múzeumbogarakat arra készítette fel Tóth Kálmán, hogy vakok és gyengénlátók számára tartsanak tárlatvezetést. A nem kis kihívást támasztó feladatot ügyesen oldotta meg a kis csapat. Páran már évek óta múzeumbogárkodnak, míg mások csak nemrég csatlakoztak a Klubhoz. Ám ez nem jelentett különösebb előnyt, sem hátrányt a különleges tárlatvezetésre való felkészülés során. Kami egy-egy kulcsszót és vele egy-egy tárgy bemutatását bízta a gyerekekre. Szakanyaggal, tanácsokkal látta el őket annak érdekében, hogy a vendégekhez érzékelhető, élvezhető módon jusson el a múzeum világa.

A gyerekek lelkesedése hamar magával ragadja az embert. A tárlatvezetői szerep egyszerre jár a felelősség izgalmával, örömmel és kíváncsisággal. A műtárgy már nem csupán önmagáért, történelmi értékéért, funkciójért van jelen a kiállításban, hanem azért is hogy a másik ember számára átadhatóvá, befogadhatóvá váljék.

A Savaria Múzeum aulájában Dóri fogadta a vendégeket, s ugyan annak rendje-módja szerint informálta őket a belépőjegy árakról, de szinte rögtön hozzá is tette: a jelenlévők ez alkalommal a Vasi Múzeumbogár Klub vendégeiként ingyenes tárlatvezetésben részesülnek. Röviden bemutatta a Savaria Múzeumot, és hogy a tárlatvezetés kulcsszavakkal fogalmi lánc mentén szerveződik, vezet át a máskülönben akár egész estét betöltő szemlélődést kívánó múzeumi kiállítótereken.

Mi űrutazók...

A Planetária időszaki kiállításban Tomi megnyerő indításként lehozta a vendégek számára nem hogy a csillagokat, de a bolygókat is az égről. Méretarányos papírmásolatok segítségével érzékeltette a galaktikus távlatokat. Jelen esetben Földünk átmérője 10 cm. Mekkora vajon a Jupiter?

Második állomásként a Lapidariumban a capitoliumi triász szobortöredékei várták az antikvitás tisztelőit. Jupiter és Minerva monumentális alakjából sajnos csak a felsőtest maradt meg, Juno testének vonalait két, talán nem is összetartozó faragvány sejteti. Esztinek köszönhetően a képzelet varázsa egészítette ki a hiányzó részeket.

Innen az út a majdnem uralkodói rangra emelkedett Lucius Aelius Ceasar „fejszobrához” vezetett, amelynek műanyagból készített másolatát kézbe adva arra kérte Noel a vendégeket, hogy következtessenek a görögös szakállú férfi jellemére.

A Savariában letelepített XV. Apollinaris legio hűséges veteránja, Publius Maecius Sabinus sírkövéhez Kami vezette a csoportot. Az elhunyt személyében az egyik első savariai polgárt tisztelhetjük. Bár kőbe vésett arcvonásait már leradírozta az idő, sírfelirata örök emléket állít neki.

Sempronius család síremlékének domborművét érintve

Tovább haladva ismét Noel vette kezébe a vezérfonalat, hogy a kőtár legszebb sírkövére irányítsa a figyelmet. A Sempronius család síremlékének domborművén két férfi és nőalak látható: Paris trójai királyfi és Aeneas elrabolja a szépséges Helenát, Aphrodité istennő földi mását. Tudvalévő, hogy Helena férje, Menelaosz spártai király nem hagyta megtorlás nélkül a hűtlenséget. A trójai mondakörből vett elragadás-jelenet és a képmező alatt látható üldözéses állatmotívum az emberi életút végességét jelképezi.

E kulcsszó jegyében a 4. századi, keresztény vallású vándorfestők, Launio és Secundinus márvány sírtáblája volt a következő állomás. Kami néhány szóban felidézte a keresztényüldözések véres időszakát, majd a legifjabb tárlatvezetőnek, Matyinak adta át a szót. A múzeumi barangolás a földtani kiállításban folytatódott. Matyi egy megkövesedett fatörzshöz vezette a látogatókat, majd a Pliocén idején élt Mastodon anancus fossiliára terelődött a figyelem. Itt sem volt tilos megérinteni az őselefánt megkövült csontjait.

A római kiállításban a Pardus és Senilis gladiátorokat ábrázoló markolatú elefántcsont zsebkések hiteles másolatát vehették kézbe a vendégek, miközben a római arénák bálványozott hírességeiről Kristóf érzékletes beszámolóját hallgathatták.

A régészeti tárlat újkőkori termében kiállított ember alakú szobrocskákról, idolokról Márk beszélt. Itt a séi Vénusz jellegzetes domborulatait lehetett megvizsgálni egy műtárgymásolat segítségével. Az út innen a földszintre vezetett ahol, vidáman köszöntek el a tárlatvezetők vendégeiktől – a legközelebbi találkozásig…

Sztelly-TK

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza