ArchÃvum
Könyvbemutató a múzeumi világnapon
Fókuszban a magyar föld régészeti kincsei
2016.05.18
A Savaria MHV Múzeummal együttműködve könyvbemutatót szervezett a Vasi Múzeumbarát Egylet a Szombathelyi Képtárban. A pódiumbeszélgetésen Vágó Ádám grafikus, „A Kárpát-medence ősi kincsei a kőkortól a honfoglalásig” című kötet megálmodója és dr. Tóth Endre régész, Savaria történetének jeles kutatója vettek részt.
Demókötettel a kézben
A narrátor, Varga Péter (Cserga) kérdésére Vágó Ádám elmondta, hogy – noha mindig is érdekelte őt ez a homályba burkolózó időszak – művészettörténeti tanulmányai alatt csak nagy vonalakban találkozott a történelem őskortól honfoglaláskorig terjedő időszakával. Szeretett volna egy színes, nagyméretű, jó minőségű albumot látni a polcán. Ennek érdekében pedig időt, energiát és anyagi ráfordítást nem sajnálva beutazta az ország múzeumait, mindeközben elmélyült a műtárgyfotózás világában.
Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója pártolta elsőként Vágó Ádám vállalkozását: javaslatára egy kisebb „demókötetet” készített, amelyet referenciaként használhatott a különböző múzeumokban. Így könnyebben megnyíltak kamerája számára a kiállítási tárlók és a műtárgyraktárak. Több mint hatévnyi munkája eredményeként született meg „A Kárpát-medence ősi kincsei” című lenyűgöző, a benne szereplő tárgyak kronológiai, méret- és lelőhelyadatait is közlő régészeti album. Lapjain 30 magyar múzeum műtárgyait, köztük a Savaria Múzeum gyűjteményének 127 darabját prezentálja.
„Hazánk régészeti kincsekben éppen olyan gazdag, mint a Termékeny Félhold.”
Dr. Tóth Endrét, a MNM régészeti könyvtárának ny. vezetőjét Varga Péter az ismeretterjesztő irodalom mérföldköveiről, jelenlegi helyzetéről kérdezte. Napjainkban a média sokszor pontatlan információkat közlő világában roppant fontos szerep hárul a színvonalas ismeretterjesztésre. Főként olyankor, amikor a valóság tűnik hihetetlennek. Tóth Endre említést tett a legnagyobb kincsleletekről, például az erdélyi Sztrigy patak mentén megtalált 4 mázsa görög aranypénzről, amely valószínűleg a dák királyok kincse lehetett. Szó esett a világ eddig ismert legnagyobb római kori aranyleletéről, amely Ceylon szigetén, az 1760-as években került elő. Hazánkra fókuszálva dr. Tóth Endre felidézte a nagyszentmiklósi kincs történetét, majd néhány Vas megyei, illetve Savariát reprezentáló, felbecsülhetetlen értékű műtárgyról (mákfai patera, elefántcsont Bacchus szobor) esett szó.
Van jövője a múlt igényes bemutatásának – és igény is van rá!
Vágó Ádám a Savaria Múzeumba a munka második évében, úgy 15–20 múzeum meglátogatása után jutott el. A kérdésre, miszerint a Szombathelyen őrzött műtárgyak közül melyik ragadta meg leginkább a figyelmét, a lengyeli kultúra idoljait, a szkíta kori pecsételőket valamint a mindenki számára feledhetetlen velemi aranydiadémot említette.
A jövőre vonatkozó terveiről, a folytatásról annyit árult el, hogy amennyiben sikerül megfelelő szponzort szerezni, szeretné, ha az albuma angol nyelven is napvilágot látna, felhívva a külföldi érdeklődők figyelmét a magyar föld kincseire. A színvonalas régészeti ismeretterjesztő kiadványok hazai kedvelői nevében pedig remélhetjük, hogy lesz magyar nyelvű folytatás is!
