Archívum

Kalandozások Oroszország múzeumaiban – 3. rész

Marina és Anasztaszija Cvetajeva Irodalmi és Művészeti Múzeum

2020.06.25

1988-ban hoztak létre egy múzeumi alapítványt, amelynek eredményeként 1991-ben megnyílt az első olyan múzeum a posztszovjet Oroszországban, amely társadalmi összefogásnak köszönhető.

Marina Cvetajeva

Az ország minden részéből érkező felajánlások segítségével sikerült megvásárolni az egykori matematika tanár, Alekszej Lebegyev házát, ahol 1915–1917 között élt albérletben a Cvetajev-család. A múzeum nem véletlenül nyílt meg Alekszandrovban. Az 1. világháború idején egy hadiüzem megépítésére egy bizonyos Mavrikij Minc nevű mérnököt vezényeltek, aki történetesen Anasztaszija Cvetajeva második férje volt. 1915 őszén Mincék rövid ideig a piactéren éltek albérletben, majd hamarosan Minc kibérelt egy kényelmes kis faházikót, amely a Lebegyev család tulajdonába tartozott. Ide érkezett meg Marina és „töltött felhőtlen napokat”, ez az időszak, ez az „alekszandrovi nyár” képezi a későbbi múzeum nagy részét.

A házat természetesen restaurálták, és helyet kapott benne az alapítvány gyűjteménye, feljegyzések, könyvek, Lebegyevék bútorai, Anasztaszija és Marina zongorája, hegedűje és egyéb személyes tárgyak. A múzeumi kiállítás hatalmas fotóval kezdődik, „Utolsó találkozás” címmel, amelyen rajta van az összes Cvetajev: Marina, Anasztaszija, a férjeik és a gyermekeik. Ez volt az utolsó találkozás együtt Alekszandrovban. A családi képet egy belső helyiség követi, ahol létrehoztak egy 20. század eleji alekszandrovi utcát, amelyet egy úgynevezett „tükörfolyó” szel át. (Talán az Élet, talán az Idő folyója.) A látogató kis hidakon átkelhet a folyón, sétálhat a házak mentén, benézhet az ablakon, az ablakok mögött pedig láthatja Alekszandrov lakóit.

A restaurált házikó

2017-ben újra restaurálták a házikót, és „Marina alekszandrovi nyara” címmel nyílt kiállítás négy szobában. – Költői tér, amely a Cvetajeva nővéreket mutatja be ottlétük alatt. Egy másik kiállítás az „Alekszandrov a 101 km fővárosa” címet viseli. Ez egy mese több mint 80 ember sorsáról. A téma a múzeum számára nem véletlen: a múlt század 20-as éveitől kezdve egészen a ’60-as évekig Alekszandrov és lakosai a vérüket, munkát és a létükhöz szükséges eszközöket adtak nagyon sok embernek, akiket megfosztottak az egyik legfontosabb alkotmányos joguktól, a lakóhelyük megváltoztatásának szabadságától. Az emberek, akiknek családja Moszkvában maradt, olyan lakhelyet kerestek, amelyik a lehető legközelebb van a fővároshoz, nem hagyva figyelmen kívül azt a szomorú hírhedt-híres mínuszt (azaz: mínusz 100 km-re Moszkvától). Ez a kiállítás két, boltívvel ellátott, nyitott terű terem, ahonnan a látogatók kinézhetnek az ablakokból a város utcáira a „101 km-en túli” Alexandrovra. A „kiállítás az ablakból” lehetőséget ad egy másik térben és időben, mintegy belülről szemlélni a városlakók mindennapi életét. Sok egykori Gulag-os rabnak a munkája, portréja található meg itt. Képek, grafikák, szobrok a Cvetajevekről, jogvédőről, doktorról, aki megmentette Szolzsenyicint a ráktól, és persze vannak köztük külföldiek is, így a mi hányatott sorú Lengyel Józsefünk is.

2018-ban megnyílt egy új kiállítás „Sorsok kereszteződése” címmel, amelyben az itt megfordult híres emberek, művészek segítségével bemutatják a 20. század vidéki intelligenciájának mindennapi életét. Fontos az idősebb korosztály emlékezetében feléleszteni a múlt megélt történetét, egyúttal mesélni a fiataloknak azokról az időkről, amikor ott három forradalmi polgárháború, forradalom utáni terror, és a 2. világháború tragikus eseményei nem csak, hogy nem engedték realizálni az emberekben rejlő lehetőségeket, de egyenesen az emberi életet is veszélyeztették.

Kalandozások Oroszország múzeumaiban – 3. rész

A múzeum részét képezi az ún. Marina és Anasztaszija emlékkert. A múzeum mellett két kis szálloda és étterem található. A múzeum több funkciós szerepet tölt be csakúgy, mint történik ez a Savaria Múzeum esetében is, úgymint: múzeumi séták, rendezvények, fellépések szervezése. A múzeum kiállításai vándorolnak szerte a világban (pl.: Bulgária, Budapest, Prága, Bécs, Gdanszk).

A múzeum kurátora és szervezője három fontos és híres fesztiválnak: Cvetajeva Költészeti Fesztivál, Nemzetközi Kamaramuzsika Fesztivál Szergej Korsunkov tiszteletére, a „Nagyszínház alexandrovi szezonja” minden évszakban. (A nagyszínháznak ez az egyetlen olyan előadássorozata, amelyet Moszkván kívül tart meg.)

Új elemként jött létre a múzeum programjában az évente, vidéki gyermekközösség számára megrendezésre kerülő „Gyermekirodalom muszatovi ünnepe”, amelyet Alekszíj Muszatov szülőfalujában tartanak. Ezen kívül a múzeum tudományos kutatásokat folytat, cikkeket, könyveket ad ki, együttműködik a Cvetajevi múzeumokkal Oroszországon és külföldön is.

2004–2008 között sok érdekes kiadvány jelent meg:

-          Cvetajevék Alekszandrovban

-          Alekszandrov a 101 km fővárosa

-          Magyarok Alekszandrovban

-          A járási orvos Szergej Maszlenyikov (aki arról híres, hogy ő gyógyította ki a rákból Szolzsenyicint.)

Bárhol is legyen most Marina megfáradt lelke, talán nyugalmat, békét lelt, látva, hogy versei élnek, életét, munkásságát múzeumok őrzik szerte a világban.

dr. Major Gyöngyi


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza