Archívum

Talán csak kevesen tudják, hogy a Smidt Múzeumban a népvándorlás és a honfoglalás korából származó leleteket is találunk. E tárgyak köré szerveződött az utóbbi időben a múzeumbogár klubélet.

A Smidt Múzeumban tett harmadik látogatás alkalmával a honfoglalás korát megidéző területhódító, székfoglaló játékkal indult a délután Schmidtné Vinczi Réka vezetésével. A honfoglalás kori leletek egy része az ikervári temető feltárása során került elő. Dr. Kiss Gábor régész elmesélte, hogy a temető egészen Szent István koráig használatban volt. Erre, illetve a kereszténység elterjedésére utal az az ólomkereszt is, amelyet egy kislány sírjában találtak. Érdekességként említette azt az esetet, amikor egy férfi sírjából kerültek elő női ingnyak díszveretek. Hogy lehetséges ez? Rövid találgatás kezdődött. Miután egyik tipp sem talált, a régész elárulta a megoldást: valójában a veret az elhunyt szemfedőjeként használt kendő dísze lehetett. De előfordult, hogy ilyennel jelölték velük a szemet, szájat illetve a köldököt is.

Aztán egy részleges lovas temetkezés rajzát vetítette fel az előadó. Az elhunyt mellé fegyvereit, tegezét, díszes karperecét és lovának végtagjait helyezték el. Aztán Kiss Gábor a tegezdíszek változatosságát mutatta be. Szemet gyönyörködtető volt látni a lemezek indás-virágos motívumkincsét. Majd az 50 rajz a honfoglalókról című illusztrációkkal László Gyula régészprofesszorról emlékezett meg. Végezetül Horváth Tibor Antal régiségtári őr naplója nyomán magyar sírban talált itáliai pénzérmék történetét elevenítette fel. A foglalkozás végén klubtagjaink keze alól ezen a napon „színezüst” S-végű hajkarikák kerültek ki. Bár egyszerűnek tűnhet, valamennyi aprólékos, óvatos munkával készült.

A következő múzeumbogár klubfoglalkozáson a Savaria Múzeumban, Rosamund és Alboin legendájának játékos felelevenítését követően, Schmidtné Vinczi Réka rövid áttekintést adott az avar kaganátus történetéről, az avar, gepida és longobárd népek harcairól és a Bizánci Birodalomhoz kötődő viszonyukról. A Kárpát-medencét a 8. század végéig elfoglaló, gazdagságáról híres Avar Birodalom a frankok és a bolgárok támadásainak következtében végül összeomlott. A helyükre lépő frankok, bolgárok és morvák különösen a Dunától keletre eső területeket csak gyéren népesítették be, végül 895 tavaszán megérkeztek a Kárpát-medencébe a honfoglaló magyarok.

Az előadást követően Tóth Kálmán levetítette a Lukácsházi avar lovassír című kisfilmet, amelyből ízelítőt kaptak a gyerekek a lószerszámok, fegyverek, övveretkészlet szakszerű feltárásáról, majd konzerválásról is. Ezt követően pedig Kamival megtekintették a kétosztatú sír leletanyagát a múzeum állandó kiállításában.

A témakör a Smidt Múzeum avar leletanyagának megtekintésével zárult. A gyűjteményben szövőszék nehezék, orsógomb, tűtartó, fülbevaló, dinnyemaghoz hasonlatos fényes, fekete üveggyöngy, üvegberakásos, ún. sziromrekeszes mellboglár is látható. Dr. Kiss Gábortól sok érdekességet megtudhattak a gyerekek az avar nép tárgyi kultúrájában fellelhető bizánci hatásokról, és az előkelőbbek színaranyból készült övvereteinek készítési technikájáról. A vetítést követően pedig hőre szilárduló gyurmából aranyozott szíjvégeket készíthettek múzeumbogaraink.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!