ElÅ‘ször a domonkos kolostor déli oldalához invitálta hallgatóságát Kiss Gábor. Felhívta a figyelmet rá: itt húzódott egykor az Arrabona felé vezetÅ‘ út, amelyen 791-ben, az avarok elleni hadjárat után kitérÅ‘t téve, katonái élén Nagy Károly Savariába érkezett, hogy lerója tiszteletét a Frank Birodalom védÅ‘szentje elÅ‘tt, annak születési helyén. ElÅ‘fordulhat, hogy a mai temetÅ‘ területén rá is talált arra a korai keresztény kultuszépületre, amely egy ideig talán Szent Quirinus sírkápolnája volt. Ezt vélhette Szent Márton szülÅ‘helyének.
Dr. Kiss Gábor a kolostorudvaron át vezette be hallgatóságát a frissen renovált istenházába. A modern megvilágítás szépen kiemeli a restaurált mellékoltárokat és a fÅ‘oltárt. Ám a látvány csak sejteti, hogy az idÅ‘k folyamán mennyi változáson ment keresztül az épület, mígnem elnyerte mai formáját. VezetÅ‘nk részletesen beavatta hallgatóságát az éveken át folytatott régészeti kutatómunka szépségeibe, nehézségeibe és eredményeibe.
Szó esett a legértékesebb berendezési tárgyakról, szobrokról, hangsúlyosan a templom minden bizonnyal legértékesebb darabjáról, a csodatévÅ‘ Szűz Mária-szoborról.
Külön-külön is „megért volna egy-egy misét” a Szent Márton kápolnában elhelyezett ereklye, a domonkosok által festetett diadalív felirat (Hic natus est sanctus Martinus – Itt született Szent Márton) és a 17. századi, köpenymegosztás jelenetet ábrázoló olajfestmény története.
A séta a kriptában tett látogatással zárult, ahol vezetÅ‘nk mesélt a kegyes alapítónÅ‘, gróf Batthyány Erzsébet földi maradványainak sorsáról, az itt nyugvó jelesebb személyiségekrÅ‘l és a hátborzongató helyszínen folytatott falkutatás körülményeirÅ‘l és eredményeirÅ‘l.
A legendát, miszerint a mai Szent Márton templom valóban Martinus szülÅ‘háza fölé épült volna, a régészeti kutatások nem támasztották alá.