Búzás Etelka kezdeményezésére, a helyi közösség támogatásával létrehozott kiállításról „Szergény szerény kincsei” címmel korábban már hírt adtunk.E gyűjteményt azonban nem elegendÅ‘ egyszer látni, érdemes vissza-visszatérni, ugyanis az egykori tanodában berendezett, nosztalgikus érzéseket keltÅ‘ kollekció folyamatosan gyarapszik és alakul.
A látogatásra az is okot adott, hogy a nyári ÖrökségÅ‘r tábor során a múzeumbogár klubosok idén is folytatták a két éve tartó munkát. Gondosan megtisztogatták, leltározták a szergényiek felajánlásából összegyűlt régiségek egy részét. Búzás Etelka külön felhívja a vendégek figyelmét a „Családok éve” alkalmából megrendezett új idÅ‘szaki kiállításra, amelynek címe „Szergényi családtörténetek képeken”. Az esküvÅ‘i fényképgyűjteménylegrégebbi darabja több mint 100 éve készült. A házasságkötés folytatásaként a családi életbÅ‘l vett jelenetekis bemutatásra kerültek.
A program Mayer László levéltáros elÅ‘adásával folytatódott, aki a szergényi Geist család három generációjának történetével ismertette meg a szépszámú hallgatóságot. A korábban Alsó- és FelsÅ‘oszkóban (Ma: Oszkó) élÅ‘ Geist Lipót 1854-ben kapott engedélyt a letelepedésre Szombathelyen, ahol rÅ‘fös, majd liszt- és fÅ‘zelék kereskedést nyitott. Lakása a mai FÅ‘tér 40. szám alatt volt. A család anyagi felvirágzása Geist (László) Lajoshoz (1842–1913) köthetÅ‘, aki ügyesen meglátta a polgárosodó vasi megyeszékhely teremtette lehetÅ‘ségeket. ElÅ‘ször a családi vállalkozásban, majd azt unokatestvérének, Sándornak átadva, az építÅ‘iparban keresett érvényesülést. Fatelepet, fűrészüzemet, téglagyárat létesített, majd üzlettársával közösen a Gyöngyös patakon gÅ‘zmalmot és fürdÅ‘t hozott létre. Gyorsan növekvÅ‘ vagyonát bérházak építésébe és különbözÅ‘ földbirtokokba fektette. A szergényi, 1900 hold méretű birtok gróf ErdÅ‘dy Sándortól vásárolta fel.1911-re a tulajdonában lévÅ‘ és az általa bérelt földterületek nagysága meghaladta a 10.000 holdat.
Mayer László elmondta, hogy Geist Lajos Vasvármegye 300 leggazdagabb emberének egyike volt. Társadalmi rangjának megfelelÅ‘en a zsidó neológ hitközség elnökeként és a városi törvényhozásban is tevékenykedett. 1913-ban, szergényi elÅ‘névvel,nemesi címet kapott.
Geist Lajosnak 7 gyermeke érte meg a felnÅ‘ttkort: Sándor, JenÅ‘, Hermina, Izidor, Henrik, Lipót és Tivadar. Az Å‘ életútjukat is felvázolta röviden az elÅ‘adó. A családi vagyon a gazdasági válság idején erÅ‘sen megcsappant. A szergényi birtokot a rajta lévÅ‘ Geist-kastéllyal JenÅ‘ eladni kényszerült. Hogy a család elszegényedésérÅ‘l mégsem beszélhetünk, arról JenÅ‘ leányának, Renének esküvÅ‘i felvételei tanúskodnak. A Kovács szállóban (Nagyszálló) tartott lakodalmon a város prominens tagjai is részt vettek. Geist JenÅ‘ nevéhez fűzÅ‘dik a Zrínyi utcai Aggok Háza 1927-es létrehozása, amellyel édesapja álmát váltotta valóra. Tivadar tehetÅ‘s ügyvéd, Lipót építészmérnök, Henrik pedig (befektetési konfliktusoktól sem mentes) kereskedÅ‘ lett, Ausztriában.
1944-ben viszontagságosra fordult a család sorsa. Az elhunyt Geist Lipót feleségét és fiát Tamást, özv. Geist JenÅ‘nét és lányát, annak gyermekét ErnÅ‘t, valamint Geist Herminát és férjét a szombathelyi gettóba zárták, majd sorstársaikhoz hasonlón elindult velük a halálvonat. A koncentrációs táborból egyedül ErnÅ‘ tért haza, Tamás halálának körülményei tisztázatlanok. A Geist család emlékét a szombathelyi neológ zsidó temetÅ‘ben impozáns síremlék Å‘rzi.