A zsinagóga tablóin és tárlóiban magyar nyelvű feliratok is tájékoztatják a látogatókat. Alsólendván a 18. század második felétÅ‘l kezdÅ‘dött a zsidóság letelepedése. A zsidók kereskedÅ‘k, kisiparosok, vendéglÅ‘sök, orvosok, takarékpénztárok alapÃtói, ipari üzemek tulajdonosai, ügyvédek és a város befolyásos, gyakran vezetÅ‘ személyiségei voltak. Az 1. világháború elÅ‘tt Lendván néhány ortodox zsidó család is élt, de Å‘k az évek során asszimilálódtak. A lendvai zsidóság többsége a 2. világháború elÅ‘tt neológ volt. Magyarul, németül és horvátul beszéltek. 1944. április 26-án a magyar csendÅ‘rség parancsára jelentkezniük kellett a zsinagógában, másnap elvitték Å‘ket Auschwitzba.
1866-ban, Schacherlesz Mózes rabbi szolgálata idején kezdték meg a ma is álló zsinagóga épÃtését, amely a maribori mellett az egyetlen még ma is létezÅ‘ imaház Szlovéniában. A lendvai zsinagógában 80 ülÅ‘hely volt a férfiak, a galériarészen pedig 60 a nÅ‘k számára. Jelenleg az épület belsejét a galériát támasztó hat aranyozott, hornyolt, korinthoszi oszlopfÅ‘vel ellátott vaspillér dÃszÃti. Az eredeti berendezésbÅ‘l csupán az óra maradt meg. Szakrális létesÃtményként a zsinagóga 1944-ig működött, amikor a zsidók elhurcolását követÅ‘en megszűntek a vallási szertartások.
A Lendvai Galéri-Múzeumnak helyet adó várban az állandó kiállÃtások mellett most a „Variációk Herendre” cÃmű idÅ‘szaki porcelán kiállÃtást csodálhattuk meg. De legelÅ‘ször egy magyar nyelvű rövidfilmet tekintettünk meg Lendváról és a városban található kiállÃtásokról. A „Vár a vártán” cÃmű kiállÃtás felújÃtás alatt van, de a fegyvergyűjtemény néhány darabja megtekinthetÅ‘ a földszinti folyosón elhelyezett tárlókban. A néprajzi kiállÃtás a hetési népi textilkultúrát mutatja be. Zala György (1858–1937) szobrász Lendván született, legismertebb alkotása a budapesti millenniumi emlékmű a HÅ‘sök terén. Ennek makettje is látható a lendvai várban berendezett Zala György Emlékszobában. Gálics István (1944–1997) festÅ‘művész és grafikus lepkegyűjteménye lenyűgözÅ‘. A lendvai Nemzetközi Művésztelepen készült bronzszobrok gyűjteménye a padlástérben kapott helyet.
A 266 m magas dombon álló vár után tovább kapaszkodtunk autóbuszunkkal a Lendva-hegyre, a 302 m magasan, 2015-ben felállÃtott kilátótoronyig. A Vinarium elnevezésű torony 53,5 m magas. Tetejére lifttel, vagy 240 lépcsÅ‘n lehet felmenni. FentrÅ‘l 4 ország: Szlovénia, Magyarország, Horvátország és Ausztria felé van kilátás. A kilátó üvegezett, 8. emeletén jelenleg 4 ország hÃmes tojásaiból rendeztek kiállÃtást. A földszinti büfében kapható a „prekmurska gibanica” (muravidéki rakott rétes). A torony melletti fabódékban vágottzsÃros kenyér hagymával, lángos, sonka, kolbász és Lendva-hegyi borok kóstolhatók.
Utunk utolsó állomása a Seloban (Nagytótlak) található körtemplom volt, amely a 13. század közepén épült. A kÅ‘ alapzaton téglából épült falakat kúp alakú zsindelytetÅ‘ fedi. Belsejét a 14. század közepén festették ki, közvetlenül a nedves meszelésre, késÅ‘ gótikus stÃlusban. Legjobban a kupola festményei maradtak fenn. Ezen Krisztus egy szivárványon áll, a Hold a Nap és a négy evangélista jelképe körében. Jó állapotú még a Krisztust az olajfák hegyén ábrázoló jelenet is.
A Pártosfalva/Prosenjakovci és Magyarszombatfa határátkelÅ‘n érkeztünk vissza Magyarországra. A szép, napos idÅ‘ egész nap kitartott, Ãgy a múzeumbarátok 50 fÅ‘s csapata vidáman töltötte a napot.