A szó elszáll, az írás megmarad

A MNL Vas Megyei Levéltára (péntek délutánonként mindeni más számára zárva tartott) kapujában dr. Pál Ferenc fogadta a gyerekeket, majd a kutatóhelyiségbe vezette őket. Elmondta, hogy a foglalkozás és a filmfelvétel kedvéért az asztalokra elkészített iratok az ostffyasszonyfai hadifogolytábor történetének másodlagos forrásai. Az intézményben őrzött, ide vonatkozó dokumentumok ugyanis nem a tábor, vagy a tábort irányító Cs. Kir. Pozsonyi Katonai Parancsnokság, hanem a polgári közigazgatás, főként a vármegyei alispáni hivatal iratai. A kutató csalódni fog, ha történeteket keres, de megfelelő megközelítéssel történeti értékű információkra lelhet bennük.

Nyilvánvalóan akkor keletkezett a legtöbb ügyirat, amikor a „civil környezet” közvetlen kapcsolatba került a hadifoglyokkal. A táborok lakóinak külsÅ‘ munkára való kiadása például számos, központi szabályozást igénylÅ‘ problémát vetett fel az élelmezéstÅ‘l az Å‘rzésig, a ruházattól az orvosi ellátásig. ElÅ‘fordult, hogy a paraszti gazdaságokban, termelőüzemekben dolgozó hadifogoly munkások kihágásokat, törvénysértéseket (lopás, részegeskedés, koldulás) követtek el. Ilyen esetekben az érintettek panaszt emeltek a vármegyei hatósághoz, sérelmeinek orvoslását kérve.Néhány dokumentum tartalmának ismertetése után dr. Pál Ferenc felidézte az elsÅ‘ háborús esztendÅ‘ eseményeit, majd korabeli fényképfelvételeket vetített az ostffyasszonyfai hadifogolytáborról. A 1915-ben létesített, 197 épületbÅ‘l álló barakkvárost 40–50 ezer ember befogadására tervezték. Hogy összesen hány katonát Å‘riztek itt a tábor 1918. október végi feloszlatásáig, nem lehet pontosan tudni. A ma már katonai emlékhelyként gondozott ostffyasszonyfai hadifogoly temetÅ‘ben nyugvó orosz, olasz, román és szerb katonák számát több mint 10 ezerre becsülik a kutatók.
Dr. Pál Ferenc megmutatta a múzeumbogaraknak „Az ostffyasszonyfai fogolytáborban elhalt idegen haderÅ‘khöz tartozó katonák halotti anyakönyvi másodpéldánya” címet viselÅ‘ vaskos nyilvántartást, amelyben 4839 elhunytról találhatók adatok.

A foglalkozás végén néhány levéltári dokumentum másolatát tanulmányozták a gyerekek. Voltak, akik az orosz hadifoglyok számára 1917-ben kiadott „Nedelja” című újsággal kapcsolatos tájékoztatást böngészték, mások meg annak a vitás ügynek próbáltak utána járni, amikor a nagysimonyi gazdák tehenei kárt okoztak a hadifogolytábor mezÅ‘gazdasági területeiben. (No lám: a Nagy Háború hatásai alól az ártatlan kérÅ‘dzÅ‘k sem vonhatták ki magukat.)

Galéria