Évszázadok mozaikkockái
Aquileia, Ravenna, Verona
Három észak-itáliai város feledhetetlen látnivalóiról, régészeti emlékeiről tartott úti élménybeszámolóval egybekötött foglalkozást a múzeumbogár klubban Tóth Kálmán múzeumpedagógus.
A vetÃtettképes, videó felvételekkel szÃnesÃtett klubdélután jó hangulatát interaktÃv városfelismerÅ‘ játékkal alapozta meg a foglalkozásvezetÅ‘. A földrajzi bevezetÅ‘ után Aquileiában, a BorostyánkÅ‘ út kiindulópontján indult a virtuális séta. A napjainkban meglehetÅ‘sen jelentéktelen város egykor fontos katonai, kereskedelmi és vallási központ volt. FejlÅ‘dését, amelynek a népvándorlás viharos korszaka vetett véget, földrajzi helyzetének, az itt összefutó utaknak köszönhette. A 11. században emelt aquileai Mária mennybemenetele bazilikában folytatott 19–20. századi régészeti feltárások felszÃnre hozták a 4. századi, korai keresztény bazilika maradványait. A legfontosabb lelet a padlómozaik volt, amely a keresztény világ legrégebbi és legnagyobb felületű ilyen jellegű alkotásának bizonyult. Az apró kÅ‘kockákból kirakott szÃnpompás járófelület motÃvumai közt jó volt ráismerni a savariai mozaikokról is ismert geometrikus és növényi indás dÃszÃtÅ‘elemekre. Ezek mellet a foglalkozásvezetÅ‘ két, figurális ábrázolásra hÃvta fel a gyerekek figyelmét: a pánsÃpos pásztor alakjára, illetve a kakas és a teknÅ‘s párharcát ábrázoló jelenetre. A mozaikkészÃtés technikájáról a kezükbe adott eredeti savariai töredékek alapján alkothattak képet a gyerekek.
Az aquileai Santa Maria Assunta bazilika altemplomának halványuló freskói között hátrafelé nyilazó Å‘smagyar harcos lovas alakja is látható – villantotta fel Kami a kivetÃtÅ‘n a fotót, majd a kalandozó hadjáratokról, elÅ‘deink sikeres harci taktikájáról, fegyverzetérÅ‘l és ruházatáról vetÃtett videó részletet. A népvándorlás pusztÃtásait megsÃnylÅ‘ Aquilea mára 3500 lakosú várossá zsugorodott ugyan, ám művészettörténeti kincsei okán bekerült a világörökségi helyszÃnek közé.Nagy Theoderik keleti gót király uralkodása alatt egy másik észak-itáliai város, Ravenna emelkedett fel, majd vált a Bizánci Birodalom részévé. Az idÅ‘k folyamán épségben maradt, kÃvülrÅ‘l is impozáns templomainak belsejében csodás bizánci, aranymozaikok maradtak ránk (San Vitale, Sant’Apollinare Nuovo, Sant’Apollinare in Classe). De Ravennában található Nagy Theoderik villámsújtotta mauzóleuma is. A császári méltóságot I. Justinianus és Theodora császárné mozaikos ábrázolása hirdeti a San Vitale bazilika falán.
KiemelkedÅ‘ tisztelet övezte Ravennában is savariai Szent Mártont: errÅ‘l a Sant’Appolinare Novo-ban gyÅ‘zÅ‘dhetünk meg, ahol – bár Å‘ nem volt vértanú –, mégis a mártÃrok vezetÅ‘jeként jelenÃtették meg mozaikkockákból kirakott, lila köpenyes alakját.
Utolsó állomásként a romantikus Veronába repÃtette közönségét Kami. A város legnépszerűbb turisztikai helyszÃne Júlia háza, amelynek udvarán a Shakespeare-i drámahÅ‘s szerelmet, termékenységet hozó szobra áll. S miután Franco Zeffirelli filmjének részletével is megörvendeztette a gyerekeket a foglalkozásvezetÅ‘, közös feladat következett. A veronai San Zeno bazilika kapujának jobb szárnyát az ó-, mÃg a balt az újszövetség egyes jelenetei dÃszÃtik. ElsÅ‘ként a bronz domborművek kártyákra kinyomtatott képeit elemezték a gyerekek, majd a megfelelÅ‘ bibliai idézettel is társÃtották azokat.
Galéria