Eme fegyvert méltán rettegték a páncélos lovagok, hiszen ha éppen nem is hatolt át az éle, hegye a vértezetükön, az ütés erejétől végképp harcképtelenné válhattak. Az eredetileg közel 70 m (!) hosszú és kb. 50 cm széles ún. Bayeux-i (ejtsd: bajői) kárpiton, amely képregényszerűen mutatja be, hogyan foglalták el a normannok Angliát, több helyen látható bárdot forgató gyalogos vitéz. Külön érdekesség, hogy a színes fonalakkal hímzett, csodás faliszőnyeg éppen Szent László királyunk korában készült. Fontos megjegyezni, hogy hazánkra, a 11. század második felében, egyáltalán nem volt jellemző a nehézpáncélos hadviselés.
A világhálón elérhető „kárpit animáció” megtekintése után a foglalkozás vezetője, Tóth Kálmán virtuális Kárpát-medencei utazásra invitálta a gyerekeket. Nagyváradi „séta” következett, majd egyes, Szent László emlékét őrző falfestmények segítségével felvázolódtak a bárdos király legendás tettei, elsősorban a kun vitézzel folytatott küzdelem és a lányszabadítás jelenete (pl.: Gelence, Székelyderzs).
A szent király lovagi erényeket, keresztény értékeket képviselő alakjáról, bátorságáról költőink (pl. Janus Pannonius, Arany János, Tompa Mihály) méltón megemlékeztek. Ám a verssoraikból kiemelt szövegrészleteket „a szél alaposan összekuszálta”, így a bogarakra maradt a költemények rekonstrukciója.