Fülöp Gábor elmondta: a szervezetben az egyensúlyt a diffúzió és az ozmotikus hatás biztosÃtja. A diffúzió során az oldott anyag, az ozmózis által viszont az oldószer részecskéi mozdulnak el. A diffúzió során az oldott anyag egészen addig szabadon áramlik át a sejthártyán, amÃg egyensúlyba kerül. Ha azonban jelen oldatunkba olyan anyag kerül, ami nem juthat át a sejthártyán, maga az oldószer kényszerül át azon túlra az egyensúly megmaradása érdekében. A sejthártya ioncsatornáinak és fehérje természetű anyagainak köszönhetÅ‘en féligáteresztÅ‘ hártyaként működik.A foglalkozás a sejten kÃvüli (extracelluláris tér) és a sejten belüli (intracelluláris tér) ionarányainak felvázolásával indult. Ezek alapján a gyerekek már tudták: a sejten belül a káliumion, fehérjék, magnézimion, sejten kÃvül a nátriumion, kloridion fordul elÅ‘ nagyobb arányban. Fülöp Gábor látványos animáció segÃtségével mutatta be, miképp működnek a sejthártya „membráncsatornái”, miképp áramoltatja át az sejt (több más ion mellett) a nátrum és kálium ionokat. Vagy például egy idegsejtben ingerületet követÅ‘en a nátrium-kálium pumpa működésének köszönhetÅ‘en miképp áll helyre a természetes arány a sejt külsÅ‘ és belsÅ‘ terében.
Abban az esetben, ha az ember szervezete nem jut elég nátriumhoz, hiány keletkezik. Ez szÃv- és izomgyengeséghez, a fizikai állóképesség hiányához vezet. Súlyosabb esetben infúzióra szorul az illetÅ‘, ami azért „különleges”, mert az izotóniás oldat összetétele megegyezik a szervezet belsÅ‘ folyadékterének ion-összetételével.
Szervezetünk biokémiája
Sóról sóra
Hogyan működik a belsÅ‘ kémiai egyensúlyunk? Milyen folyamatok zajlanak le sejten belül és kÃvül? Ezekre a kérdésekre keresték a választ Fülöp Gáborral a múzeumbogarak. HÃre mehetett az elÅ‘zÅ‘ alkalom sikerének, ugyanis többen jöttek el erre a klubfoglalkozásra, mint az elÅ‘zÅ‘re.