A jól megszokott kézműves tevékenység ezúttal sem maradt el. A múzeumbogarak hozzáfogtak, hogy elkészÃtsék közös DNS modelljüket, habszivacs és hurkapálcika felhasználásával. Ilyen vidáman is lehet biokémiát tanulni!
Sejtelmes mikrovilág
Sejt, kromoszóma, DNS
Kántor Orsolya humorral fűszerezett biokémiai alapozó foglalkozása az élÅ‘szövetek összetett felépÃtését hozta közelebb a múzeumbogár klubtagokhoz.
Kicsik és nagyok kÃváncsi kérdéseire Orsi készséggel, szÃnes hasonlatokkal válaszolt. A sejtek felépÃtésének, működésének és energiaháztartásának tisztázása után a sejtmagban lévÅ‘ DNS (dezoxiribonukleinsav) megismerésének történetérÅ‘l esett szó. A DNS felépÃtésének pontos modellezésére több kutatócsoport vállalkozott, ám a versenyt végül James D. Watson és Francis Circk nyerte 1 oldalas publikációjával, amit a Natures folyóirat hasábjain jelentetett meg. Munkájukat 1962-ben Nobel-dÃjjal jutalmazták.Orsi a DNS szál megdöbbentÅ‘ méreteire is felhÃvta a figyelmet. Az emberi sejt magjában található kromoszómákban kb. 2 méter hosszúságú, feltekeredett DNS található. Ennek egy szakaszát génnek nevezzük. A DNS-t nukleotidok alkotják, amelynek részét a dezoxiribóz és a foszfátcsoport mellett 4 bázis (A-G-C-T) számtalan variációja képezi. A témát egy vicces youtube video tette „még világosabbá” a részvevÅ‘k számára („A DNS-tÅ‘l az evolúcióig – csak egyszerűen”).
A jól megszokott kézműves tevékenység ezúttal sem maradt el. A múzeumbogarak hozzáfogtak, hogy elkészÃtsék közös DNS modelljüket, habszivacs és hurkapálcika felhasználásával. Ilyen vidáman is lehet biokémiát tanulni!
A jól megszokott kézműves tevékenység ezúttal sem maradt el. A múzeumbogarak hozzáfogtak, hogy elkészÃtsék közös DNS modelljüket, habszivacs és hurkapálcika felhasználásával. Ilyen vidáman is lehet biokémiát tanulni!