A jókedv megalapozása után az olimpiai jelképek felelevenítése következett. A feladat során a karikák jelentésének megfejtése után kiemelt szerep jutott az olimpiai kabalafiguráknak. A plüssfigura-választás az 1972-es müncheni olimpián Waldi kutya alakjával írta be magát a sport történetébe, majd hagyománnyá vált. Néhány figurát Annamari magával hozott, és bemutatott a diákoknak. Köztük volt a legújabb, Vinicius is.
Magyarország jelenleg versenyben van a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésért, így szinte magától értetődő volt a következő feladat: a gyerekek megtervezhették az esemény kabalaállatát. Több se kellett, összedugták a fejüket, filcet, cerkát ragadva munkához láttak. Hogy milyen szellemes, egyedi tervek születtek, az a képgalériában látható.Miután a csoportok sorra bemutatták rajzaikat, Annamari vette át a szót, néhány megdöbbentő tényt és szép eredményt tárva a diákok elé. Kevesen tudják, hogy egykor szellemi és művészeti versenyszám is az olimpia részét képezte. Magyarország a lakosságszámhoz viszonyított összesített éremtáblázatban a 2. helyen szerepel, vagyis minden hatvanezredik emberre jut egy aranyérem. Az olimpiák ez ideig legeredményesebb magyar sportolója Gerevich Aladár 7 olimpiai aranyérem tulajdonosa volt, s még nem beszéltünk magyar bajnoki és világbajnoki érmeiről. Újabban vetélytársa is akadt az eredményesség tekintetében, Kozák Danuta személyében. Takács Károly sportlövő jobb keze elvesztése után még két alkalommal olimpiát nyert. Keleti Ágnes tornásznőn pedig nem fog az idő: 90 évesen is képes lemenni spárgába.
A múzeumbogár csapatvetélkedőt „Ki, minek a mestere?” kvíz zárta, amelyben egérrágta neveket kellett kipótolni, a hozzájuk tartozó versenyszámokat pedig kitalálni.) A klubfoglalkozás zárásaként az egyszemélyes zsűri (Kami) kihirdette az eredményeket és felfedte a nyertes csapat nevét.