Végül a foglalkozásvezető, Tóth Kálmán Arany János soraival lebbentette fel a titok fátylát:
„Ösztövér kútágas hórihorgas gémmel
Mélyen néz a kútba s benne vizet kémlel”
Rájöttél már te is? A megoldás: egy gémeskút rúdjához illeszthetÅ‘ vödörakasztó.Izgatott sugdolózás elÅ‘zte meg a folytatást, hiszen a „házi feladatból” már tudták a résztvevÅ‘k, mit rejt az a nagy fehér doboz a kör közepén. Érkezéskor mindenki elhelyezte benne egyik személyes tárgyát, de úgy, hogy a többiek nem láthatták, mit hozott. Volt ott csendesen alvó plüssmackó, biciklire szerelhetÅ‘ lámpa, mini mikroszkóp, régi (1886-os) és új (2016-os) könyv, kocka, tűzachát gúla, parafából készült pók, kupakrák, lego gépfegyver, vÃzipisztoly, köz- és múzeumveszélyes mágnesgolyó, vonatjegy, sminkkészlet, zászló, nyakkendÅ‘gyűrű, téli kesztyű. A dobozból valamennyien kiválasztottak egy-egy darabot s megtippelték, kinek a „kincsét” tartják a kezükben. SÅ‘t arról is véleményt formáltak, hogy miért kötik a tárgyat a vélt tulajdonoshoz. Ezek után ki-ki elmondta a maga tárgya történetét. Nagy érzések kötÅ‘dtek az apró holmikhoz. Emberi kapcsolatokat, családi történeteket, közösséghez való tartozást jelképeztek.
A tárgytörténetek meghallgatása és megbeszélése után a háromfÅ‘s csoportok kiállÃtást komponáltak a kollekcióból válogatva. Zozóék tárlata arról szólt, hogy miképp szivárognak be a tudományos kutatás eredményei mindennapjainkba, akár a gyerekszobába is. Kornélék a hétköznapok körforgását jelenÃtették meg a tárgyak segÃtségével. Barniék egészen egyszerűen a fekete szÃnű dolgokat válogatták ki a „Back in black” cÃmű kortárs képzÅ‘művészeti tárlathoz. Tomi és csapata két témával állt elÅ‘: „A természet visszavág” cÃmű bemutató azt a problémát feszegette, hogy az ember által kizsákmányolt természet egyszer elemi erÅ‘vel üthet majd vissza, a másik az állatok védelmére, gyógyÃtására helyezte a hangsúlyt.
Tóth Kálmán (Kami) a következÅ‘ gondolattal zárta a foglalkozást: a múzeumban kiállÃtott tárgyak alapján sok mindent megtudhatunk egy közösségrÅ‘l. Amit azonban nem mindig ismerhetünk meg, az éppen a kiállÃtott tárgyhoz kötÅ‘dÅ‘ személyes viszony, amelyrÅ‘l a foglalkozás elején olyan lelkesen beszámoltak a gyerekek egymásnak.