Hazánkban 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Nem csoda hát, hogy a hétköznapi kommunikációban gyakorta elÅ‘fordulnak latin eredetű kifejezések (prÃma, demonstrál, literatúra…). Vagy nyissunk ki egy utónévkönyvet, és máris látjuk, hogy milyen sokan viselnek manapság divatos, latin eredetű keresztnevet (pl.: Viktória, Kornél, Martin). A latin több tudományterület szaknyelvében is jelen van, lásd: jogtudomány, orvostudomány, természettudományok.
Réka segÃtségével egy rögtönzött nyelvleckében a latin nemek megkülönböztetése mellett, a melléknevek fokozását és a helyes kiejtést is megtanulhatták a gyerekek. A gyakorlat után szókincsbÅ‘vÃtÅ‘ figyelempróba következett. Egy-egy latin szókártyát kaptak a résztvevÅ‘k, s ha meghallották a kártyájukon szereplÅ‘ szót, „Habeo! = Nekem van!” felkiáltással jelezték.
A foglalkozás vendégelÅ‘adója Schmidt Dávid botanikus volt, aki ötletes körülÃrással vezette rá a gyerekeket a növények magyar és latin elnevezésére. A virágok meghatározása, támaszkodva Réka gyorstalpaló latin nyelvleckéjére, nem jelentett akadályt a múzeumbogaraknak.
A Savaria Múzeum növénygyűjteményének néhány darabját is megtekinthették a klubosok a foglalkozás végén. Megtudhatták, hogy a herbáriumok azon túl, hogy a tudományos kutatást és a dokumentációt szolgálják, alkalmasak egy adott térség növényvilágának kiállÃtáson való bemutatására is.
Nyelvtörténet, növénytan
A latin és a botanika kapcsolatáról
E kora tavaszi péntek délutáni múzeumbogár klub témája a latin nyelv múltja, jelene és továbbélése, illetve a növények tudományos elnevezése volt. A foglalkozást Schmidtné Vinczi Réka latin szakos tanár és férje, Schmidt Dávid botanikus vezette.