Turnűr, sonkaujj, garconne
Divattrendek a 19. század végétől az 1930-as évekig
A múzeumbogár klub vendége Kelbert Krisztina történész volt, akitől többek között olyan kérdésekre kaphattak választ a résztvevők, mint: miként befolyásolta az öltözködést a politika, hogyan változott a tárgyalt korszak nőideálja.
1860-as években magyarnak lenni „dÃsz volt és derék dolog”, valamint kimondatlan lázadás: a levert forradalom és szabadságharc eszméjének továbbélését ily módon is kifejezte a magyarság. A 19. században kialakult, a nemzeti öntudatot kifejezÅ‘ dÃszmagyar öltözék a trianoni tragédia hatására ismét visszatért.
A sokszor kényelmetlen, ámde csodaszép krinolinos ruhák egészen a 1870-es évekig dÃvtak. Azt mondják, a szépségért szenvedni kell. De hogy mindennek van határa, azt annak a hölgynek a példája is mutatja, akinek ruhakölteménye egy gyertyácskától lángra kapott és viselÅ‘je olyan súlyosan megégett, hogy életét vesztette. A rokokó burjánzó szalagdÃszeit és a turnűr-párnákat aztán az egyenes vonalú, derékban karcsúsÃtott, álló nyakrésszel ellátott, a kebleket kiemelÅ‘ ruhák váltották fel. Ezzel együtt a magas, karcsú nÅ‘ideál került elÅ‘térbe. A viselet az 1890-es évekre sonkaujjal egészült ki. Alig egy évtized múlva a hölgyek elhagyták fűzÅ‘iket. Harangszoknyát öltöttek, ruháikon a keleti kultúrák dÃszÃtÅ‘ elemei, virágos motÃvumai jelentek meg. A viselet változásai a Knebel-fotókon megörökÃtett szombathelyi hölgyeken is visszatükrözÅ‘dnek.
A megjelenÅ‘ szecesszió ruhadarabjai már a nÅ‘i egyenjogúságért vÃvott mozgalmak jegyében kényelmesek, sportosak, illetve munkához alkalmas szabásúak voltak. Az elsÅ‘ világháború utáni anyaghiány következtében a ruhák egyszerűsödtek. Részben ez szülte a „garconne” független fiús, kalapos, zsákruhás nÅ‘ideálját. Az 1920-as évekre divatba jött a rövid haj, az ajakrúzs, a flitteres charleston ruha, valamint a vállra, nyakra lazán tekeredÅ‘ „boa” (mondjuk Ãgy: szÅ‘rmesál). A „végzet asszonya” (famme fatale) az 1930-as években jelent meg, hosszú selyem estélyi ruhákban. Ellentettje a „sportlady” laza, szinte férfias stÃlusa. A fotókon is feltűnnek a vadászó, repülÅ‘s egyenruhában pózoló hölgyek.
Az elÅ‘adás után a múzeumbogár klubos lányok a mai fiúk által elképzelt „ideális csajt”, a fiúk pedig a szerintük a lányok álmaiban élÅ‘ „trendi pasit” jellemezték. Kiderült, hogy mind a lányoknak, mind a fiúknak igencsak negatÃv véleménye van a másik nem róluk alkotott képérÅ‘l.
A feszültséget divattörténeti fogalmakra épülÅ‘ activity játék oldotta fel. De igazán oldott hangulat akkor kerekedett, mialatt az egyik csoport egy műtermi fotó háttérmontázsát készÃtette el, a másik pedig rászabta az elÅ‘zÅ‘leg kisminkelt modellre a papÃrból készült, garconne ruhára emlékeztetÅ‘, ám egyedi, dÃszes elemeket tartalmazó öltözéket. Ezután modellünkrÅ‘l műtermi felvételek készültek. Töprenghetnek majd 100 év múlva a divattörténészek, ha kezükbe kerül a trendi múzeumbogár-lány-viseletrÅ‘l készÃtett felvétel!
Galéria