Katonai repülés az 1. világháborúban
Történetek a legendás Kiss Józsefről és Vas megyei pilótákról
A Nagy Háborús Emlékévhez kapcsolódóan a VMbE több eseményt szervezett már. Ezek közé tartozik a szombathelyi HÅ‘si temetÅ‘ben tett séta, illetve a „Vágyakozás a lövészárkokból” cÃmű kötet bemutatója. A téma fonalát továbbgöngyölÃtve ezúttal Czirok Zoltán repüléstörténész elÅ‘adása hangzott el.
Czirók Zoltán kutatásai nem ismeretlenek a múzeumbarátok körében, hiszen ez ideig két kötete is megjelent a VMbE gondozásában („Végigdübörögtek felettünk a halál fuvarosai”; „Tegnap istenÃtélet volt Szombathelyen”). Noha mindkét kiadvány a 2. világháborúhoz kötÅ‘dik, Czirók Zoltán ezúttal mégis egy hozzá közelebb álló témáról, az 1. világháború repüléstörténetrÅ‘l, valamint annak személyes oldaláról tartott érdekfeszÃtÅ‘ elÅ‘adást.
Rengeteg mű jelenik meg manapság az 1. világháborúról, ám kevesen foglalkoznak annak repüléstörténetével. Évtizedes lemaradással küzdenek a téma feltérképezését magukra vállaló történészek. Pedig a légtér ekkor már komoly hadszÃntérré vált.
Az elÅ‘adó – ütköztetve a lövészárkokban harcoló és a gépmadarakon szárnyaló katonák sorsát – elmondta, hogy noha a repülÅ‘ket mindenütt csodálat övezte, mégsem jutott nekik kevésbé veszélytelen és irigylésre méltó sors osztályrészül, mint „földhözragadt” bajtársaiknak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia repüléstörténete kezdeteinek felvázolása után a leghÃresebb Vas megyei repülÅ‘, Kiss József életútját mutatta be Czirok Zoltán a hallgatóság számára. Róla Ãrt életrajzi kötete 2015 decemberében jelenik meg „Egy elfeledett legenda nyomában – Kiss József repülÅ‘ pályafutása az elsÅ‘ világháborúban” cÃmmel. A kötet fÅ‘hÅ‘se nem volt tiszt, ám háborús cselekedetei mégis azzá emelték – sajnos csak halála után. A vadászrepülÅ‘k sikeres bevetéseirÅ‘l a korabeli sajtó rendre beszámolt. A tiszti rangú pilótákat név szerint emlegették, a tiszthelyetteseket azonban nem. Kiss József kivétel volt: neve gyakran megjelent a hÃrlapokban. ElsÅ‘ légi gyÅ‘zelmét 1916-ban aratta, amikor több, Caproni tÃpusú olasz repülÅ‘géppel került szembe. Szokatlan harcmodor jellemezte, emiatt méltán nevezték égi lovagnak. Amikor csak tehette, megkÃmélte az ellenséges pilóták életét: nem lÅ‘tte le kÃméletlenül, hanem leszállásra kényszerÃtette ellenfeleit. 19 légi gyÅ‘zelmével Å‘ volt a legeredményesebb magyar pilóta, a Monarchia pilótái közül a 4. helyet vÃvta ki. Még a repülÅ‘ koporsónak nevezett Hansa-Brandenburg D.I tÃpusú repülÅ‘gépet is nagyszerűen uralta: 4 légi gyÅ‘zelmet aratott ezzel az alkotmánnyal.
Angol gépekkel folytatott küzdelem során halt hÅ‘si halált 1918. május 24-én. Néhány nappal késÅ‘bb a britek egy levéllel ellátott koszorút dobtak le a levicói repülÅ‘térre: „A Royal Flying Corps végsÅ‘ üdvözletét küldi bátor ellenfelének, Kiss József pilótának, aki Campolongo felett halt hÅ‘si halált”.
Kevés Vas megyei származású, illetÅ‘ségű 1. világháborús pilótáról, megfigyelÅ‘rÅ‘l tudunk. Közülük talán a nagysitkei születésű Drágán József sorsa a legmegdöbbentÅ‘bb. A filozófia fakultást végzett fiatalember a bécsi repülÅ‘tiszti iskolára került. Sikertelen vizsgaeredményei ellenére mégis repülÅ‘s tiszt lett. ElsÅ‘ bevetésén, 1916. szeptember 10-én, amelyre Paul Karejkow tizedes pilótával indultak Lloyd C.III gépükkel, légvédelmi találatot kaptak, lezuhantak és életüket vesztették. Drágán Józsefen kÃvül még 6 vasi repülÅ‘srÅ‘l talált adatokat Czirók Zoltán. Szlávik JenÅ‘, Huszár JenÅ‘, Sárközy Kálmán, Szabó Lajos és Plachner János mellett megemlÃtette Almásy Lászlót, aki már a háború kezdetekor gyakorlott pilótának számÃtott. A bécsi Technisches Museumban Å‘rzik azt a vadászgépet, amellyel feltehetÅ‘en Å‘ repült a háború végén.