Katonai repülés az 1. világháborúban

Czirók Zoltán kutatásai nem ismeretlenek a múzeumbarátok körében, hiszen ez ideig két kötete is megjelent a VMbE gondozásában („Végigdübörögtek felettünk a halál fuvarosai”; „Tegnap istenítélet volt Szombathelyen”). Noha mindkét kiadvány a 2. világháborúhoz kötÅ‘dik, Czirók Zoltán ezúttal mégis egy hozzá közelebb álló témáról, az 1. világháború repüléstörténetrÅ‘l, valamint annak személyes oldaláról tartott érdekfeszítÅ‘ elÅ‘adást.
Rengeteg mű jelenik meg manapság az 1. világháborúról, ám kevesen foglalkoznak annak repüléstörténetével. Évtizedes lemaradással küzdenek a téma feltérképezését magukra vállaló történészek. Pedig a légtér ekkor már komoly hadszíntérré vált.
Az elÅ‘adó – ütköztetve a lövészárkokban harcoló és a gépmadarakon szárnyaló katonák sorsát – elmondta, hogy noha a repülÅ‘ket mindenütt csodálat övezte, mégsem jutott nekik kevésbé veszélytelen és irigylésre méltó sors osztályrészül, mint „földhözragadt” bajtársaiknak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia repüléstörténete kezdeteinek felvázolása után a leghíresebb Vas megyei repülÅ‘, Kiss József életútját mutatta be Czirok Zoltán a hallgatóság számára. Róla írt életrajzi kötete 2015 decemberében jelenik meg „Egy elfeledett legenda nyomában – Kiss József repülÅ‘ pályafutása az elsÅ‘ világháborúban” címmel. A kötet fÅ‘hÅ‘se nem volt tiszt, ám háborús cselekedetei mégis azzá emelték – sajnos csak halála után. A vadászrepülÅ‘k sikeres bevetéseirÅ‘l a korabeli sajtó rendre beszámolt. A tiszti rangú pilótákat név szerint emlegették, a tiszthelyetteseket azonban nem. Kiss József kivétel volt: neve gyakran megjelent a hírlapokban. ElsÅ‘ légi gyÅ‘zelmét 1916-ban aratta, amikor több, Caproni típusú olasz repülÅ‘géppel került szembe. Szokatlan harcmodor jellemezte, emiatt méltán nevezték égi lovagnak. Amikor csak tehette, megkímélte az ellenséges pilóták életét: nem lÅ‘tte le kíméletlenül, hanem leszállásra kényszerítette ellenfeleit. 19 légi gyÅ‘zelmével Å‘ volt a legeredményesebb magyar pilóta, a Monarchia pilótái közül a 4. helyet vívta ki. Még a repülÅ‘ koporsónak nevezett Hansa-Brandenburg D.I típusú repülÅ‘gépet is nagyszerűen uralta: 4 légi gyÅ‘zelmet aratott ezzel az alkotmánnyal.
Angol gépekkel folytatott küzdelem során halt hÅ‘si halált 1918. május 24-én. Néhány nappal késÅ‘bb a britek egy levéllel ellátott koszorút dobtak le a levicói repülÅ‘térre: „A Royal Flying Corps végsÅ‘ üdvözletét küldi bátor ellenfelének, Kiss József pilótának, aki Campolongo felett halt hÅ‘si halált”.
Kevés Vas megyei származású, illetőségű 1. világháborús pilótáról, megfigyelőről tudunk. Közülük talán a nagysitkei születésű Drágán József sorsa a legmegdöbbentőbb. A filozófia fakultást végzett fiatalember a bécsi repülőtiszti iskolára került. Sikertelen vizsgaeredményei ellenére mégis repülős tiszt lett. Első bevetésén, 1916. szeptember 10-én, amelyre Paul Karejkow tizedes pilótával indultak Lloyd C.III gépükkel, légvédelmi találatot kaptak, lezuhantak és életüket vesztették. Drágán Józsefen kívül még 6 vasi repülősről talált adatokat Czirók Zoltán. Szlávik Jenő, Huszár Jenő, Sárközy Kálmán, Szabó Lajos és Plachner János mellett megemlítette Almásy Lászlót, aki már a háború kezdetekor gyakorlott pilótának számított. A bécsi Technisches Museumban őrzik azt a vadászgépet, amellyel feltehetően ő repült a háború végén.