És mégis mozog a Föld!

Bár a 18. században már több filozófus és természettudós is közölte megfigyeléseit arról, hogy a kontinensek partvonalai helyenként összeilleszthetÅ‘ek, tehát valószínűleg nem voltak mindig ott, ahol ma találhatók, a földrészek mozgásának gondolata csak a 20. században formálódott tudományos elméletté. Alfred Lothar Wegener (1880–1930) német meteorológus, sarkkutató és földtantudós az 1910-es évek elején fogalmazta meg a mai lemeztektonia alapjául szolgáló kontinensvándorlás gondolatát. Elméletét több mint fél évszázaddal késÅ‘bb fogadta el a tudományos világ. A mozgás okainak kiderítéséhez azonban jóval mélyebbre kellett „ásni”: a választ ugyanis Földünk felépítésében – a földköpenyben lejátszódó anyagáramlásokban – találjuk meg elsÅ‘sorban (de sok más tényezÅ‘t is számításba kell venni).A földrészek kialakulását, vagyis az Å‘skontinens, a Pangea feldarabolódása a földtörténeti középkor elsÅ‘ idÅ‘szakában, a Triász végén (kb. 200 millió éve) kezdÅ‘dött el. A kontinensvándorlások együtt járnak az éghajlat megváltozásával, hatással vannak a tengerek áramlásaira és hÅ‘mérsékletére – ezáltal a növény- és állatvilágra is. (Gondoljunk csak arra, hogy kb. 250 millió éve a Földön élt fajok csaknem 90%-a, kb. 65 millió éve pedig a 70%-a pusztult ki viszonylag rövid idÅ‘ leforgása alatt!)Bizony mozog a Föld a talpunk alatt! Ha egy kontinens 1 év alatt 50 mm-t vándorol, akkor 150 év alatt az már 7,5 m elmozdulást jelent. Földünk jelenlegi arculatát többek közt a kÅ‘zetlemezek szét- és összetartó mozgása, súrlódása, és az ezek következtében megindult vulkáni tevékenységek alakították. A Kárpát-medence nyugati felének, és az azon át haladó BorostyánkÅ‘ út földrajzi viszonyainak feltérképezése azonban már más tolla alá tartozik. Varga Péter elÅ‘adásán résztvevÅ‘ múzeumbogarak megalapozott ismeretek birtokában láthatnak hozzá földtörténeti, földrajzi kutatásaikhoz.