Szombat, 13:30 óra, a Savaria Múzeum parkolója: befut az 55 üléses autóbusz, hogy néhány perc múlva teljes helykihasználtsággal startoljon a stájer tartományi székhely felé. A célhoz közeledve rövid pauza egy „folyadékszint-szabályozásra” alkalmas autós pihenÅ‘helyen, majd Szabi – aki „öreg múzeumbogárként” a kezdetektÅ‘l fogva oroszlánrészt vállal a Lange Nacht-os program megszervezésében – mikrofont ragad és számos érdekes tudnivalóval csigázza tovább az amúgy sem motiválatlan hallgatóság érdeklÅ‘dését. Mert hát hogy is léphetne be az ember például a Tartományi Fegyvertárba (Landeszeughaus), ha nincsen legalább az alapvetÅ‘ ismeretekkel felvértezve?
Sorban állás a jegyekért a Jakominiplatzon (De nagy itt a tömeg! – Hiszen ez mind mi vagyunk!), majd laza séta a Schlossbergre fel és alá – tüdÅ‘kapacitás-növelÅ‘ lépcsÅ‘zéssel, vagy térdkÃmélÅ‘ liftezéssel fűszerezve.
Az Eggenberg-kastély felé indÃtott múzeumközi járat szerencsére csuklós autóbusz, Ãgy a szombathelyieken kÃvül még néhány helyi idegen is beszuszakolódhat a kocsi belsejébe. A jármű egészen a kastélykert fÅ‘bejáratáig viszi utasait. A csodás allén egyre beljebb haladva fokozatosan bontakozik ki a látogató szeme elÅ‘tt az UNESCO világörökségi helyszÃnei közé sorolt épülettömb. Igazi összművészeti remekmű, amelynek alkotója a Világegyetem szimbolikus megjelenÃtésére törekedett. A központi, ún. Bolygótermet – amelyet 24 kevésbé pompázatos (alig több mint félezer freskóval ékesÃtett…) dÃszterem vesz körül – Közép-Európa leglenyűgözÅ‘bb kora barokk beltéri műalkotásai közt tartják számon. A kastély egyéb termeiben kényelmesen elfér a Régi Képtár kb. 300 műalkotása. A 12–16. századi európai és osztrák képzÅ‘művészetrÅ‘l metszetet nyújtó tárlat csúcspontját id. Lucas Cranach és id. Jan Brueghel festményei alkotják.
A kastélypark kissé távolabbi szögletében kapott helyet a Régészeti Múzeum modern épülete, amelynek kétségkÃvül legkiemelkedÅ‘bb műtárgya a strettwegi „áldozati kocsi”. A szakembereket és a laikusokat egyaránt lázba hozó lelet egy Kr. e. 7. századi, igen gazdag hamvasztásos temetkezés egyik mellékleteként került elÅ‘ 1851-ben. „A 4 darab nyolcküllÅ‘s kerék közti lapon 12 harcos-kinézetű figura, 4 ló és 2 szarvasbika, valamint középen egy 32 cm magas nÅ‘i alak látható” – Ãrja róla a sirasok.hu régész blog.
Ennyi látnivaló után ne csodálkozzunk, ha keveseknek marad ideje a stájerországi érmék históriáját elmesélÅ‘ gyűjteményre, amely III. Frigyes császár pénzverÅ‘mesterének, a kastélyt épÃttetÅ‘ Balthasar Eggenbergernek a nevét viseli.
A belvárosba való vissza buszozás után rövid séta a Museum im Palais névre keresztelt Herberstein-palotáig. Szerencsés épületsors: a dÃsztermek fal- és plafondekorációi itt is eredeti állapotukban maradtak meg! Ha ki kellene emelni egyetlen tárgyat a gazdag kultúrtörténeti gyűjteménybÅ‘l, nehezen lehetne választani két 15. századi remekmű, a stájer hercegi korona és III. Frigyes késÅ‘-gótikus dÃszkocsija közt. A múzeum idÅ‘szaki kiállÃtása – a legnagyobb stájer folyó, a Mura kultúrtörténetét taglaló tárlat – bizonyÃtja, hogy a Joanneum szakemberei nem csak az arisztokraták hagyatékára érzékenyek.
A Népművészeti Múzeum (Volkskundemuseum) friss szemléletű állandó kiállÃtása a stájer vidék ipari forradalom elÅ‘tti mindennapjairól regél, tartalmi súlypont a lakás- és öltözködéskultúra, illetve a vallási élet.
A program utolsó helyszÃne felé haladva éppen útba esik az Egyházmegyei Múzeum (Diözesanmuseum Graz), ahol a személyzet kissé megretten a hirtelen megjelenÅ‘ tömegtÅ‘l, de készséggel segÃt lecihelÅ‘dni a kabátokat, hátizsákokat. A Szűz Máriát a középpontba állÃtó kiállÃtás csúcspontja – a múzeumbogarak nem reprezentatÃv közvélemény-kutatása alapján – a portugál szent, Wilgefortis (Szent Búbánat – komolyan!) szobra. Kinek-kinek az emlékezetére és/vagy kÃváncsiságára bÃzzuk, hogy kitalálja, miért.
A 32 000 autentikus harci eszközt Å‘rzÅ‘ Tartományi Fegyvertár (Landeszeughaus) személyzete – éjfél ide vagy oda – a legteljesebb frissességgel fogadja és kalauzolja a látogatóáradatot. Néhány perc, és máris két részre osztják a népes látogatócsoportot. A helyi szakemberek önkéntes tolmácsokkal erÅ‘sÃtik a „jobb- illetve balszárnyat”, hogy minél hatékonyabban láthassák el információkkal azoknak a magyaroknak a kései utódait, akik ellen (na meg a törökök ellen!) a 17. században a stájer fÅ‘rendek az arzenált létesÃtették.
Még nézelÅ‘dne a militáriákra fogékony magyarság, de elszállt az idÅ‘ (nem csak a régi dicsÅ‘ség felett!): ¼ 2-kor ugyanis már robog a busz hazafelé a hosszú éjszaka élményeitÅ‘l elcsigázott múzeumbarátokkal, -bogarakkal.
Nyitott kérdés, hogy 2016-ban mely város legyen az úti cél a Lange Nacht der Museen során?