A borzalmak tele

Döbbenetes, miképp próbálta a korabeli filmhíradó elfogatatni a magyar katonákkal, hogy hazájukat a történelmi határoktól távol, a Szovjetunió területén harcolva kell megvédeniük. Egy olyan küldetésre lelkesítették Å‘ket, amelynek gyÅ‘ztes befejezésére aligha volt esély. „Ezt a földet ott kell megvédeni, ahol a legjobban lehet megverni az ellenséget. MentÅ‘l messzebb mentek az ellenség üldözésében, annál biztosabb lesz szüleitek otthona, gyermekeitek, magyar embertársaitok jövÅ‘je.” – hangzottak Kállay Miklós miniszterelnök szavai a filmbejátszásból. A rendhagyó történelemóra elÅ‘adója, Tóth Róbert történész (Savaria Múzeum) kifejtette, hogy hazánk a Donnál hÅ‘si halált halt katonái vérével fizette meg a bécsi döntések után egyetlen puskalövés nélkül visszacsatolt területek árát. ElÅ‘adónk számos fényképet vetítve bemutatta a 2. magyar hadsereg és a szembenálló szovjet haderÅ‘ fegyverzetét, felszerelését. Ismertette az 1943. január 12-én megindított hatalmas erejű szovjet támadás elÅ‘zményeit és tragikus következményeit. Hamis képzetek alakultak ki a magyar katonák gyávaságáról, holott a lehetÅ‘ségekhez képest derekasan helytálltak. A harcokból hazatért túlélÅ‘ket sokáig megvetés és kiközösítés övezte. Közülük sokan hallgatásba burkolóztak, ha arról kérdezték, Å‘ket mi is történt a Donnál?