Kövek üzenete

A Kárpát-medence rómaiak utáni történetére vonatkozóan a régészek is feltehetik a kérdést: mi történt itt valójában, mi lett a lakosság sorsa? Dr. Tóth Endre régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára kifejtette: nem volt egységes a végkimenetel e területen. Kelet-Pannoniából viszonylag rövid idÅ‘n belül eltűnt, a jobban védhetÅ‘ helyeken – így a Nyugat-Dunántúlon, legalábbis a nagyobb településeken – sokáig helyben maradt a romanizált lakosság.
Az épületek és a temetÅ‘k évszázadokon át dacoltak az idÅ‘járás viszontagságaival. A rómaiak után 5–600 évig olyan népek éltek itt, akiknek életmódjuk eltérÅ‘ volta miatt nem volt szükségük a korábban emelt létesítményekre. A hunok, germánok, avarok bizonyára csodálkozva tekintettek a hatalmas palotákra, szentélyekre, templomokra. Bizonyára el sem tudták olvasni a kÅ‘emlékek feliratait, hiszen nem ismerték a latin betűket, nyelvet.

A helyzet a magyar honfoglalás és államalapítás után megváltozott. A római téglákból keresztény templomok épültek, amelyekhez a márvány épületelemekből, faragványokból égetett mész szolgáltatta a kötőanyagot. A római városok építőanyagainak ilyetén történő felhasználása Európa-szerte bevett gyakorlat volt.

Galéria

Kapcsolódik:

Katt IDE az előadás részletesebb összefoglalójának letöltéséhez!