A régésztechnikus – mesélte Ádám –, tulajdonképpen a régész jobb keze a terepmunkában (azaz az ásatásokon), és a lelet feldolgozásban. Az ásatási munkában az ő feladata, hogy az előkerült jelenségek (pl. temetkezések, házalapok, szemetesgödrök, olvasztó- és sütőkemencék, kerítőfalak, árkok stb.) és minden tárgyi lelet helyének, leletkörülményeinek pontos rögzítse szintezőeszközökkel, fotózással, rajzolással, írásos feljegyzések készítésével. Ez nagyon fontos munka, hiszen a régészeti feltárások során megsemmisülnek a múltból megmaradt terepjelenségek, vagyis egy objektumot csak egyszer lehet feltárni! És ha csak az értékesnek vélt tárgyakat gyűjtenék össze, azok a lelőhely ismerete nélkül sokkal kevesebb betekintést engednének a valaha élt emberek életébe. Márpedig a régészet tudományát, a kutatókat ez érdekli. A múlt üzenetének megfejtéséhez szükség van az amúgy is csekély számban megmaradt ismeretek aprólékos, gondos összegyűjtésére. Röviden erről a munkáról mesélt nekünk Ádám.